Közel 40-en haltak meg az iraki parlamenti választásokat kísérő erőszakban, de az emberek nagy része dacosan mutatta a tévékameráknak festékes ujját, ami a választás jelképe lett Irakban. (A voksolóknak ujjlenyomatot kell adniuk a szavazóhelyiségekben).

A lakosságot terrorizáló csoportok aknatüzet zúdítottak a bagdadi szavazóhelyiségek környékére, és a kormányrezidenciát, valamint az amerikai nagykövetséget is magában foglaló Zöld Zónára. Leginkább a szunnita kerületeket támadták, ahová 70 aknagránát csapódott be. 25 ember akkor halt meg, amikor egy rakétatámadás nyomán összedőlt egy lakóház. A kiérkező mentők markológépekkel húzták szét a törmeléket és egy nőt kimentettek.

Korábban szunnita lázadók fenyegetőztek azzal, hogy káoszt keltenek a háború után tartott második választásokon. Az országban továbbra is állomásozó 96 ezer amerikai katona nem avatkozott be, bár amerikai harci helikopterek segítséget nyújtottak az iraki csapatoknak.

Az irakiak azonban a támadások ellenére sorban álltak, hogy leadhassák voksukat. A tét az volt, hogy milyen irányt vesz az ország 7 évvel a Szaddam Husszein bukásához vezető külföldi invázió után.

A Szaddam idején kormányzó kisebbségi szunniták helyét átvették a síiták. Nuri al-Maliki jelenlegi kormányfő, a vallásos síita Jog Állama Szövetség vezetője azzal kampányolt, hogy sikerült mérsékelnie az erőszakot, és azt reméli, megerősítik hivatalában. Fő ellenfele a szintén síita, de világi volt miniszterelnök Ijad Allavi, akit a szunniták is széles körben támogatnak.

Allavi bírálta a szavazóhelyiségekben tapasztalt állítólagos szervezetlenséget. Irak kurdok lakta részén a két fő párt pedig azt mondta: több ezer ember nem tudott szavazni, mert nem volt rajta a nevük a választói jegyzéken.

A háború kezdete után hét évvel Bagdad városában még mindig látni a háború nyomait, az otthonokban naponta csak néhány órán át van áram, sok helyen nincs tiszta ivóvíz, és a lakosság egynegyede írástudatlan - jegyzi meg az AFP.

A Reuters azt emelte ki, hogy a voksot élénk figyelemmel kísérték a nemzetközi olajcégek, amelyek több milliárd dollárt akarnak beruházni az iraki olajmezők feltárásába. A 325 parlamenti helyért több mint 6000 jelölt indult, az első előzetes eredményeket néhány nap múlva várják.