A tervek szerint jövő február végéig tartó vitát a kormányt helyi szinten képviselő prefektusok szervezik meg, akiknek Eric Besson a napokban küldte meg a rendhagyó munka lebonyolításához szükséges, mintegy kétszáz kérdést tartalmazó segédanyagot.

A franciáknak a már említett kérdések mellett azon is el kell gondolkodniuk, hogy mi adja szerintük a nemzeti sajátosságukat: a templomok és katedrálisok harangszava, a táj, a nyelv, a sajátos kultúra, a nemzeti örökség, a mezőgazdaság vagy esetleg az ipar? Sőt, a miniszter arra is választ vár, hogy jelentenek-e kötőanyagot az emberek között "az eddig elért eredmények" vagy "a közös tervek"?

Egy másik, kifejezetten érzékenynek számító kérdéscsoport a bevándorlással foglalkozik. Miért kell vagy érdemes befogadni a külföldről érkezőket? Hogy ily módon folytatódjék az idegenekkel szembeni nyitottság hagyománya, vagy csupán a népszaporulat vagy a hiányzó munkaerő biztosítása miatt? Eric Besson szerint az ügyben nem lehetnek tabu kérdések, így a franciák arról is véleményt mondhatnak, hogy szerintük a bevándorlóknak milyen módon kellene beilleszkedniük.

A miniszter kezdeményezését az ellenzéki szocialisták - Ségolène Royal korábbi államfőjelölt kivételével - hevesen ellenzik, és a kormányt demagógiával, figyelemeltereléssel vádolják. A kérdésfelvetést azonban, melyre mindössze néhány hónappal a regionális választások előtt kerül sor maga Nicolas Sarkozy is teljes mellszélességgel támogatja.

Legutóbb csütörtökön nyilatkozott a témáról egy vidéki látogatása alkalmával, és a francia sajtó szerint "szokatlanul erős" kifejezéseket használt. Az államfő egykori második világháborús ellenállók előtt beszélve egyebek mellett azt mondta: egyáltalán nem veszélyes a nemzeti identitásról beszélni, sőt szerinte a témától való elfordulás azt eredményezte, hogy "immár alig tudjuk, kik vagyunk". Majd így folytatta: "addig gyakoroltuk az öngyűlöletet, amíg bezártuk magunk előtt a jövő kapuit".

"Márpedig az öngyűlöletre, a saját népünk, országunk elleni gyűlöletre semmit sem lehet építeni", mondta Nicolas Sarkozy, hangsúlyozva, hogy aki franciává válik, annak egy civilizációs formához, értékrendhez és szokásrendszerhez is csatlakoznia kell. "Franciaország a tolerancia és a tisztelet országa, de megköveteli maga iránt a tiszteletet", hangoztatta az államfő, aki szerint emiatt nem lehet helye az országban például a muzulmán nők testét és arcát teljesen eltakaró burkáknak.

A még csak most kezdődő, de máris komoly indulatokat gerjesztő vitával párhuzamosan az integrációs miniszter a héten bejelentette, hogy új ösztöndíjat alapítanak a bevándorolt diákok beilleszkedésének jutalmazására. Évente mintegy kétszáz olyan, Franciaországba érkezésükkor franciául egyáltalán nem beszélő diákot támogatnak majd havi kétszáz euróval (ötvenezer forinttal), akik tökéletesen beilleszkedtek és kiemelkedő tanulmányi eredményeket értek el új hazájukban.