Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Japanese beetle, Popillia japonica, on a tomato plant.
Nyitókép: Justin Tahai/Getty Images

Közelít Magyarországhoz az egzotikus növénygyilkos

Nyugati és déli irányból közelíti Magyarországot a Japán cserebogár (Popillia japonica), amely az Európai Unióban kiemelt zárlati károsítónak minősül. A mindenevő faj megjelenése jelentős gazdasági kockázatot jelent a mezőgazdaság számára, ezért észlelése esetén bejelentési kötelezettség áll fenn.

A heol.hu ír arról, hogy már Magyarország szomszédaiban is azonosították ezt a rovart.

A Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) mintegy 100 tápnövényfajt sorol fel a kártevő célpontjai között; többek között az almát, szilvát, mogyorót, szőlőt, valamint a kukoricát és a spárgát is károsítja.

A bogár Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban már jelen van, Magyarország azonban jelenleg még mentes a fajtól.

A rovarok június végétől augusztus elejéig rajzanak, ezalatt a növények leveleit, virágait és terméseit fogyasztják, jellegzetes csipkés, vázszerű nyomokat hagyva a levélzeten. Lárváik a gyökérzetet károsítják, a talaj mélyebb rétegeiben telelnek át. Az Európai Unióban a becslések szerint évente közel 2,4 milliárd eurós kárt okozó faj egyedei könnyen összetéveszthetők a hazai cserebogarakkal – ad hátteret az agrarinform.hu.

A szakemberek szerint a japán faj azonosítását az segíti, hogy körülbelül 1 centiméter hosszú, feje és tora fémesen zölden csillog, szárnyfedelei bronzosak, potroha alsó részét pedig fehér pontok szegélyezik.

Mivel az Európai Unióban kötelező a bejelentése, a hatóságok fokozott figyelmet kérnek a gazdálkodóktól és a kerttulajdonosoktól.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×