Elhelyezkedését tekintve kétféle bolygó létezik: az egyik egy csillag körül kering, a másik viszont szabadon száguld az univerzumban. Ez utóbbi típusnál gyakran szokatlan viselkedést tapasztalnak a csillagászok, de még közülük is kiemelkedik az az égitest, amit nemrég fedeztek fel a Palermói Egyetem tudósai – írja a Gizmodo cikke nyomán a hvg.hu.

A Cha 1107-7626 körülbelül 620 fényévre található a Földtől, azaz kozmikus léptékben mérve lényegében a szomszédságban helyezkedik el, és a számítások szerint példátlan sebességgel falja fel a közelében lévő gázt és port.

A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban megjelent publikáció szerint

az égitest még születési fázisban van, miközben másodpercenként 6 milliárd tonna anyagot szippant be, ami a valaha megfigyelt leggyorsabb növekedési ütem egy bolygó esetében.

Szabadon sodródó bolygó egyrészt úgy jöhet létre, hogy kilökődik egy csillagrendszerből gravitációs kölcsönhatás miatt, másrészt önállóan is létrejöhet egy gáz- és porfelhő összeomlását követően. Az ilyen égitestek körül anyagkorongokat is találni, amelyek a kialakulási folyamatuk maradványai. Amíg még növekedési fázisban vannak, a bolygók jellemzően a körülöttük lévő protoplanetáris korongban található gázzal és porral táplálkoznak.

A Cha 1107-7626 esetén az anyag felhalmozódásának sebessége nem állandó, a csillagászok azt találták, hogy augusztusra körülbelül nyolcszor gyorsabban kezdett felhalmozódni az anyag, mint néhány hónappal korábban.

Bár a bolygó meglehetősen fiatal, tömege már most 5-10-szer nagyobb, mint a Naprendszer legnagyobb bolygójáé, a Jupiteré.

A csillagászok szerint a szokatlan növekedés az égitest mágneses aktivitásának tulajdonítható, ami miatt az anyag óriási sebességgel hullik a korongba. Mindezek mellett a bolygó körül lévő anyag kémiája is megváltozott – vízgőzt is találtak az elemzés során, ami korábban nem volt jelen.