Minden autós ismeri azt a bosszantó jelenséget, amikor minden valós, látható ok nélkül dugóba kerülünk: se terelés, se baleset, elakadt autó – aztán pár kilométerrel odébb a dugó egyszer csak „felszívódik”, eltűnik, megszűnik a torlódás, és visszagyorsíthatunk a sebességhatárig a közlekedés rendes tempójára. És soha nem derül ki, miért akadt meg a forgalom akár hosszú időre is.
Kísérletek bizonyították, hogy a „fantomdugók” kialakulásához gyakran akár egyetlen autó enyhe fékezése is elegendő – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu oldal elemzése. Ez a fékezés aztán képes olyan fékezési hullámot kiváltani, ami folyamatosan erősödik, és a forgalomtól függően akár már néhány perc alatt több kilométeres dugót alakíthat ki, amelyben az autók a végén már legfeljebb csak lépésben tudnak haladni, de akár teljes megállásra is kényszerülhetnek.
Van az autósoknak egy olyan típusa, aki „fokozott kockázat” a fantomdugók kialakulása szempontjából: ők azok, akik miatt a leggyakrabban alakulnak ki.
Ez a kockázatos típus a tolakodó sofőr, aki nem tartja a követési távolságot.
Ezek az autósok azok, akik a leggyakrabban kiváltják azt a fékezési hullámot, amelynek a végén már akár állásig is le kell lassítani. Akár úgy, hogy „beletapadnak” az előttük haladó járműbe, hogy gyorsításra vagy sávváltásra kényszerítsék, akár úgy, hogy ők maguk váltanak hirtelen sávot, hogy beférjenek valaki elé, de ezzel gyakran gyors fékezésre kényszerítik az ott haladó autót.
Ha túl közelről követjük az előttünk haladót, kevesebb időnk marad reagálni például a lassítására. És mivel későn vesszük észre, ha fékez, reflexből mi is a szükségesnél nagyobb erővel lépünk a fékre, amire a mögöttünk haladó is erősebb fékezéssel reagál. Az egymást követő járművek feltorlódnak, emiatt csökken a sofőrök reakcióideje, egyre nő a fékezések intenzitása. Ha sok az autó, a sor vége gyakran már meg is áll, ami rendkívül veszélyes autópályán, ahol 100 km/óra feletti tempóban közelednek mögöttünk.
Gyakran csak a szerencsén múlik, hogy a végén „csak” több kilométeres dugó alakul-e ki emiatt, vagy éppen tömegszerencsétlenség történik,
mert a sorban valakinek a végén már nem sikerült elég erősen fékeznie, vagy ha sikerült is, elvesztette uralmát a járműve felett. Minél zsúfoltabb egy út, minél kisebb követési távolságot tartanak a sofőrök, annál kisebb kimozdulás is elég lesz a végén a „harmonikahatás” kialakulásához.
Magyarul azok az autósok, akik az autópályán beletapadnak egymás járművébe, fokozottan veszélyesek: egy pillanat alatt, akár egyetlen fékezéssel is képesek fantomdugót, vagy halálos tömegkarambolt okozni.
A fantomdugóhoz, a fékezési harmonikahatás beindulásához egyetlen elbámészkodó vagy eltévedt sofőr is elég, ha mögötte olyanok jönnek, akik nem tartják a követési távolságot.
Az utakon nap mint nap kialakuló dugók közel fele fantomdugó. Magyarországon hozzávetőleg heti nyolc órát ülnek az autósok a dugóban araszolva, tehetetlenül, ezzel rengeteg benzint pöfékelve el fölöslegesen – és akkor még nem is beszéltünk az autópályákon tipikus tömegbalesetekről, amelyek oka általában a követési távolság be nem tartása.







