A HUN-REN-ELTE-MTM Integratív Ökológiai Kutatócsoport kutatói egy új, viselkedésökológiai és ökotoxikológiai szempontokat ötvöző vizsgálatban azt találták, hogy a mikroműanyagok hosszabb távú jelenléte hatással van a talajban élő ászkarákok viselkedésére, ami súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében.

A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, a mélytengerektől a talajon át a légkörig. A szennyező anyagok negatív hatásairól egyre több tudományos adat áll rendelkezésre, de a viselkedésre gyakorolt hatásuk kevésbé kutatott – jegyezték meg.

Az Environmental Pollution című folyóiratban megjelent kutatás szerzői, Horváth Gergely, Herczeg Dávid és Herczeg Gábor egy kevéssé ismert fajt, a közönséges gömbászkát (Armadillidium vulgare) vizsgálták.

„A közönséges gömbászkák fontos szerepet játszanak a talajban az elhalt növényi anyagok lebontása révén. Ezek az apró állatok veszély esetén összegömbölyödnek. Az összegömbölyödött, mozdulatlan ászkák lágy hasi részéhez a kisebb ragadozók nem férnek hozzá, a nagyobbak pedig könnyen szem elől téveszthetik őket ebben az állapotban” –idézték a közleményben Horváth Gergelyt.

A kutatók korábban már kimutatták, hogy egyedi különbségek vannak az összegömbölyödés időtartamában: a hamarabb „kigömbölyödő” ászkák kockázatvállalóbbnak számítanak. Most viszont azt tapasztalták, hogy azok az ászkarákok, amelyek táplálékukkal együtt mikroműanyagokat (ebben az esetben apró polisztirol golyókat) is fogyasztottak, gyorsabban feladták a gömbszerű, védekező pózt.

Vagyis kevésbé óvatosak, mint azok a társaik, akik nem találkoztak mikroműanyaggal.

Emellett az is kiderült, hogy ezeknél az egyedeknél kisebb volt a viselkedési eltérések egyéni változatossága, ami arra utal, hogy a mikroműanyag nemcsak az átlagos viselkedésre, hanem annak rugalmasságára is hatással van.

„Ez jelzi, hogy az egyedi viselkedési stratégiák fő komponensei, az átlagos viselkedés és a viselkedési változatosság a mikroműanyag hatására összekapcsolódhatnak, a független evolúciójuk nehézségekbe ütközhet” – fogalmazott Herczeg Gábor, a kutatócsoport vezetője.

Az ászkák vonatkozásában egyelőre úgy tűnik, a mikroműanyagok általi szennyezés negatívan befolyásolja a ragadozók elleni védekezésüket, ami populációjuk csökkenését is okozhatja. A munka folytatódik, a kutatók további vizsgálatokkal szeretnék feltérképezni a mikroműanyagok viselkedésformáló hatásait – áll a közleményben.