Lehet-e olyan gazdasági és társadalmi szerepe a csillagászatnak a napjainkban, mint az ókorban volt? Erre a kérdésre adják meg a választ legújabb cikkükben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói. Az egyik szerző, Kereszturi Ákos az InfoRádióban felidézte, hogy a csillagászatnak kezdetben sokkal nagyobb hétköznapi szerepe volt. "A csillagászati mérések alapján sikerült megmondani, hogy hány óra van, hogy az évben hol vagyunk, milyen évszak van, illetve, hogy a Föld bolygón hol vagyunk, ez már az őskorban is a túlélést biztosította, hogy tudjuk a helyünket térben és az időben" – mondta.

Ezekhez mérhető társadalmi és gazdasági szerepe, haszna most is van a csillagászatnak, de a szerepe megváltozott, mert egyrészt az emberi tudás és képesség óriási mértékben megnőtt, másrészt az új információk is nehezebben vehetők észre. Példaként említette a csillagász, hogy amikor az ember vezet, nem biztos, hogy eszébe jut, hogy GPS-műholdak alapján határozza meg a helyzetét az autós navigáció. "Most is nagyon sok részben hat a csillagászat a mindennapi életünkre, de nem azon a közvetlen vagy jól látható módon, mint mondjuk az őskorban" – emelte ki a szakember, és hozzátette, a csillagászati felfedezések és kutatások haszna csak fokozatosan jelenik meg a hétköznapi életünkben, és ma már nem is gondoljuk, hogy milyen felfedezés állt például a wifi, a telefonunkban lévő kamera vagy a repülőtéri röntgenkészülék mögött, pedig ezek is mind csillagászati fejlesztésekből indultak.

Kereszturi Ákos jelezte, a csillagászat mint tudományág is küzd azzal a problémával, hogy egy-egy felfedezésének nem közvetlenül és azonnal van társadalmi-gazdasági haszna, hanem akár évtizeddel vagy évszázadokkal később. "Sajnos a csillagászatnál, mint a legtöbb alapvető jelenséget vizsgáló tudományterületnél, fizikánál, kémiánál, el kell fogadni, hogy az alapkutatásból a konkrét, forintokra lefordítható eredmény csak sokkal később lesz, de ha nem invesztálunk be az elején, akkor az a későbbi gazdasági hasznot eredményező dolog nem fog megszületni, vagy nem nálunk fog megszületni" – mondta. A csillagász szerint ezt egy nagyon hosszú távú befektetés, és ennek a jelentőségét szerinte sokszor a döntéshozók sem értik.

"Az emberi tudat és a megismerés folyamatának lassú, rögös és újra próbálkozó, sok esetben elbukó és újra felálló jellegéből adódik, hogy erre hosszú távú befektetésként kell tekinteni, de ha visszanézünk a történelmi múltra, akkor látjuk, hogy ahol megtörtént az invesztíció és fenntartható volt a rendszer, ott bizony jöttek az eredmények, méghozzá nem is rettentő hosszú távon" – mondta Kereszturi Ákos, és jelezte, a kutatók vágynak az igazi kihívást jelentő feladatokra, és ezek viszik előre az emberiséget. A csillagászati kutatások szerinte fontosak a tudomány, a civilizáció fejlődése szempontjából, mert olyan dolgokat fedez fel, amit hétköznapi gondolkodással nem lehet megfejteni.