Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
319.93
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: Unsplash

Végveszélybe került az édesvízi állatok negyede – meglepő térkép

Ugyan bolygónk felszínének csupán egy százalékát borítja édesvízi élőhely, mégis itt él a fajok tíz százaléka.

Az édesvízi élőhelyeken található állatok majdnem negyedét fenyegeti a kihalás veszélye - írja egy, a Nature magazinban publikált tanulmány nyomán a sokszinuvidek.24.hu. A kutatók szerint olyan tényezők, mint az invazív fajok terjedése, az éghajlatváltozás hatásai, valamint az intenzív mezőgazdasági tevékenység, súlyosan veszélyeztetik ezeket a törékeny ökoszisztémákat.

Ez az első olyan átfogó tanulmány, ami világszinten értékelte az édesvízi faunát érintő fenyegetéseket. Korábban leginkább a szárazföldi állatok vizsgálatára összpontosítottak, az új elemzés azonban rámutat, hogy különösen sérülékenyek a folyók, tavak, mocsarak és más vizes élőhelyek élőlényei.

A veszélyeztetett fajok előfordulásának sűrűsége (azokat a fajokat ideértve, amelyeket kritikusan veszélyeztetettnek, veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek ítéltek meg; beleértve azokat is, amelyeket valószínűleg kihaltként, illetve a vadonból valószínűleg kihaltként tartanak számon). Forrás: nature.com
A veszélyeztetett fajok előfordulásának sűrűsége (azokat a fajokat ideértve, amelyeket kritikusan veszélyeztetettnek, veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek ítéltek meg; beleértve azokat is, amelyeket valószínűleg kihaltként, illetve a vadonból valószínűleg kihaltként tartanak számon). Forrás: nature.com

Catherine Sayer, az angliai Nemzetközi Természetvédelmi Unió zoológusa hangsúlyozta: az édesvízi élőhelyek a föld felszínének csupán 1 százalékát teszik ki, viszont ezek adnak otthont az állatfajok 10 százalékának.

A kutatás során több mint 23 500 fajt vizsgáltak, köztük szitakötőket, halakat és rákokat, amelyek kizárólag az édesvízi ökoszisztémáktól függenek, és az eredmény szerint 24 százalékuk a kihalás szélén áll.

A legnagyobb veszélyt a szennyezés, a gátak építése, a vízkivétel, az invazív fajok behurcolása és az éghajlatváltozás jelenti. Catherine Sayer szerint a felsoroltak közül a legtöbb fajt nemcsak egy tényező fenyegeti, hanem számos, együttesen ható veszély, különösen az olyan régiókban, mint Észak-Amerika és Európa, ahol gyakorlatilag minden jelentősebb folyót szabályoztak. Dél-Amerikában az Amazonas folyórendszerét az erdőirtás is veszélyezteti, valamint az illegális bányászat és az erdőégetések.

A zoológus elmondta, az illegális aranybányászat során higany kerül a vizekbe, a tüzek révén pedig hamu szennyezi a folyókat, visszafordíthatatlan károkat okozva. A folyók és mocsarak koncentrálják a körülöttük történő eseményeket, így egyetlen súlyosabb szennyezés, például olaj- vagy savszivárgás is képes lehet egy teljes fajt eltüntetni, az édesvízi lények ugyanis sokszor nem képesek elmenekülni.

A tanulmány szerzői más szakértőkkel karöltve sürgetik az édesvízi ökoszisztémák védelmére irányuló intézkedések megerősítését. Az emberi tevékenységek következményeinek enyhítése és a fenntartható gazdálkodás kulcsfontosságú lehet a fajok túlélésének biztosításához.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Házhoz jön az EU újabb nagy partnere, de labilis lábakon kezdődnek az egyeztetések

Házhoz jön az EU újabb nagy partnere, de labilis lábakon kezdődnek az egyeztetések

Brüsszelben egyeztet csütörtökön az Európai Bizottság részéről Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és Christophe Hansen agrárbiztos Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszterrel arról, hogy egyáltalán mennyire életképes a két fél közti szabadkereskedelmi paktum megkötése. Az elképzelés nem új keletű, legutóbb 2023-ban azonban azért rekesztették be őket, mert az unió nem volt hajlandó engedni az ausztrálok által követelt piacnyitás mértékében. Most a tavaly újra hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump vámpolitikai kalandozásai miatt persze minden állam újraértékeli korábbi prioritásait, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy ez a megállapodás sokkal könnyebb lenne, mint az Indiával vagy a Mercosur-blokkal papíron összehozott kereskedelmi együttműködések.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×