2024-ben a tudomány és a technika számos területén születtek új felfedezések, innovációk. Éppen ezért érdemes tehát területenként áttekinteni, mi minden tette emlékezetessé az óévet, mik voltak a legfontosabb hazai és nemzetközi eredmények, áttörések.

Űrkutatás, csillagászat

Februárban francia kutatók publikálták, hogy szerintük a Szaturnusz Mismas nevű apró holdjának jeges felszíne alatt óceán lehet, de a hold kis mérete miatt a vízmennyiség csak a földi óceánok 1,2-1,4 százalékát teszi ki. Ausztrál csillagászok pedig felfedezték az univerzum eddig ismert legfényesebb objektumát: a Napnál 500 billiószor fényesebb kvazárt tápláló, gyors ütemben növekedő fekete lyuk naponta egy csillagnyi tömeget fal fel.

Áprilisban a Tejútrendszer eddig ismert legnagyobb tömegű, csillag eredetű fekete lyukát fedezték fel, a Gaia BH3 nevű objektum tömege mintegy 33-szorosa a Nap tömegének.

Májusban megkezdte működését Chile északi részén, a Chajnantor-fennsíkon a világ legmagasabban, 5640 méteren fekvő csillagvizsgálója, a Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriuma (TAO), amelyben egy egyedülálló, 6,5 méteres átmérőjű, infravörös hullámhosszra optimalizált teleszkóp található. Szintén ebben a hónapban a James Webb-űrtávcső adatainak vizsgálata szerint

a fiatal, tízmilliárd évvel ezelőtti univerzum sokkal kevésbé volt kaotikus és rendezetlen, mint azt gondolták, az akkori galaxisok sokkal gyorsabban fejlődtek, mint ahogy az eddigi elméletek jósolták.

Augusztusban publikáltak egy tanulmányt, mely szerint hatalmas mennyiségű folyékony víz rejtőzhet a Marson, 10-20 kilométeres felszín alatti mélységben.

Októberben elindították az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi küldetésének Hera műholdját, amelynek "szemeit", a hat optikai kamerát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói kalibrálták. Októberben látott napvilágot a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak és amerikai kollégáiknak elemzése is, mely szerint az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásai arra utalnak, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga.

Geológia

Év elején osztrák geológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Fertő tó már 25 ezer éve is létezhetett, a mainál jelentősen nagyobb területen.

Júliusban a Newcastle-i Egyetem tudósai arra a szomorú megállapításra jutottak, hogy az alaszkai Juneau jégmező olvadása egyre gyorsul, a folyamat hamarabb válhat visszafordíthatatlanná, mint azt korábban gondolták.

Fizika, kémia

A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése februárban megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia rekordját.

Június folyamán megtörtént a NICA nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítása a dubnai Egyesült Nukleáris Kutatóintézetben. Szintén ebben a hónapban felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting - CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden.

Augusztusban a BME kutatói gyémánttal alkottak újfajta terahertzes (THz) fényforrást, eredményeik új lehetőségeket nyitnak egyebek mellett az orvosi diagnosztikában és a biztonsági szűrésekben.

Szeptemberben az ELTE részvételével zajló nemzetközi STAR együttműködés kutatói hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva egy újfajta, az eddigi legnehezebb antianyag-atommagot fedeztek fel.

Novemberben pedig egy nemzetközi kutatói együttműködés keretében, amelyben részt vettek a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai is, megmérték a Nap születésének időskáláját. Eszerint a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá keletkezési területének gázanyagából és nem egymagában, hanem egy nagy csillagcsaládban született.

Matematika, számítástechnika

Szeptember folyamán új, univerzális formaosztályt fedezett fel a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös Morfodinamika Kutatócsoportja az Oxfordi Egyetemmel együttműködésben. A "lágy cellák" hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.

Októberben új számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi a magyar Menczer Andor és Legeza Örs, ez fontos eredmény a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén. Ugyanebben a hónapban

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megfejtették, hogyan működnek a kvantumszámítógépek építőköveiként is szolgáló szupravezető kapcsolók.

Végül decemberben a Google bemutatta Willow nevű kvantumprocesszorát, a 105 qubites chip kevesebb mint öt perc alatt végzett el egy olyan matematikai műveletet, amelyhez a világ egyik legerősebb szuperszámítógépének 10 kvadrillió évre lenne szüksége, ami többszörösen meghaladja a világegyetem ismert életkorát.

Biológia

Az év első felében, márciusban a Debreceni Egyetem kutatói rekonstruálták egy Magyarországon kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj, a csipkés gyöngyvessző genomját.

A nyár sem telt eseménytelenül, júniusban ugyanis kiderült, a felmérések szerint több mint kétezresre nőtt az ezredfordulón már a kihalás szélére sodródott, Spanyolország és Portugália néptelen vidékein élő ibériai hiúz populációja az azóta eltelt időben. Júliusban pedig a ritka sziámi krokodil tojásait találták meg Kambodzsa nyugati részén egy természetvédelmi területen, amely a súlyosan veszélyeztetett faj fontos élőhelye lehet.

A víz alatti is zajlott az élet, hiszen augusztusban felfedezték a világ eddig ismert legöregebb - 1403 éves - tengerifüvét Finnországban a tengeri növények életkorának meghatározására kidolgozott új módszer segítségével. Novemberben pedig felfedezték a világ legnagyobb, 32 méter hosszú és 34 méter széles korallját a Salamon-szigeteknél.

Genetika

A genetika tudományában is fordulatot hozott 2024 egy jelentős magyar eredmény lévén, februárban ugyanis szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

Orvostudomány

Februárban magyar és amerikai kutatók nagy adathalmazok bioinformatikai elemzésével kimutatták, hogy minél inkább különböznek a ráksejtek az egészséges sejtektől, annál erősebbek a rák-immunterápia autoimmun mellékhatásai.

Március folyamán magyar kutatók a szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát azonosították, amelyek felelősek az antibiotikum-rezisztencia baktériumok közötti terjesztéséért.

Júniusban szintén hazai kutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis - az idegsejtek közti kapcsolódási pont - működését vizsgálni.

Emellett a világon elsőként koponyába ültetett mélyagyi elektromos stimuláló eszközzel kezelték egy gyermek epilepsziás rohamait Angliában.

Júliusban az agy fő védekezősejtének számító mikrogliasejteket vizsgálva a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatócsoportjának sikerült olyan mechanizmusokat azonosítani, amelyek előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.

Nyár végén, augusztusban egy saját fejlesztésű betegségtérkép segítségével, a módszertan finomításával, a depresszió új altípusait azonosították a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bioinformatikusai.

Paleontológia

Februárban egy nemzetközi kutatás megállapította, hogy a földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, az eddig feltételezettnél később, 252 millió év helyett 200 millió éve következett be.

Ugyancsak februárban egy több mint 83 millió éves új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon, az egy Ajka környéki borostyánzárványból előkerült maradvány az Ajkagarypinus stephani nevet kapta.

Amerikai kutatók áprilisban megállapították, hogy az 540 millió évvel ezelőtt élt mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok. Szintén e hónapban a kihalt óriáskenguruk három új faját azonosították Ausztráliában és Új-Guineában talált fosszilis maradványaik alapján.

Június folyamán mintegy százmillió éve élt, eddig ismeretlen pteroszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztrália északkeleti részén, a repülő őshüllő a Haliskia peterseni elnevezést kapta.

Végül novemberben részben mumifikálódott kardfogútigris-kölyök maradványait találták meg orosz kutatók a szibériai Jakutföldön. A maradványok új fényt vetnek a faj elterjedtségére és megerősítik jelenlétét Ázsiában a kései pleisztocén idején.

Régészeti antropológia

Januárban a kínai régészek által egy barlangban felfedezett, a paleolitikumtól a korai fémkorszakig terjedő időszakból származó kulturális relikviák, kövek, csontok, edények, bronztárgyak és növénymaradványok elemzése szerint a Tibeti-fennsík a korábban véltnél mintegy tízezer évvel régebben, már 50 ezer évvel ezelőtt lakott volt.

Február folyamán legalább 80, körülbelül százezer éves emberi lábnyomot találtak régészek Északnyugat-Marokkóban, Afrika északi részén és a Földközi-tenger déli térségében, ezek a legrégebbi fellelt Homo sapiens-lábnyomok.

A március is eseménydúsnak bizonyult az antropológia terén, ugyanis

• egy ukrajnai ásatáson felfedezett, az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió éves ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában;
• argentin és chilei régészek kormeghatározása szerint a patagóniai Huenul 1 barlangban felfedezett barlangrajzok 8200 éve készültek, így ezek Dél-Amerika legősibb datált barlangrajzai,
• egy délkelet-törökországi, 11 ezer éves temetkezési helyen talált csontvázak szája és füle körül talált kődíszek megerősítették, hogy az emberek már az őskor óta díszekkel ékesítik testüket.

Júliusban pedig felfedezték a világ eddig ismert legrégebbi festményét Indonéziában: a három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznót több mint 50 ezer évvel ezelőtt festették a barlang falára.

Irodalomtörténet, nyomtatványok, kartográfia

Februárban és márciusban két újdonság is érkezett az Országos Széchenyi Könyvtárba: egyfelől elérhetővé vált Isztambul legkorábban készült, tíz képből álló panorámaképe digitális formában, másrészt Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai, valamint 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az OSZK Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Áprilisban a több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok optikai koherencia tomográfia képalkotó eljárást, illetve az infravörös spektroszkópia innovatív módszerét használva kiderítették, pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén.

Májusban Hunyadi Mátyás egykori Corvina könyvtára újabb 28 darabjának digitális másolata vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) corvinákat bemutató honlapján.

Novemberben pedig a Francia Nemzeti Könyvtár bejelentette, hogy megvásárolta egy csaknem fél évezrede kettéválasztott értékes, XIII. századi görög nyelvű kézirat hiányzó részét. Az aranytintával írt, arany háttéren színes szalagokkal és iniciálékkal díszített kisméretű kézirat egy zsoltároskönyv, amely Konstantinápolyban készült a XIII. század végén.

Régészet

A tudományágak közül talán a régészetnek volt a legsűrűbb éve, hiszen januárban

• egy háromezer éves maja település maradványait fedezte fel egy cseh-szlovák régészeti expedíció a közép-amerikai Guatemalában;
• mintegy 2500 éve épült, óriási város maradványait fedezték fel a dús vegetáció alatt az Amazonas vidékén, Ecuador keleti részén;
• dán régészek egy csaknem kétezer éves rúnaírásos feliratot fedeztek fel egy késen, a pengére vésett "hirila" szó kis kardot jelent;
• római kori diadalív maradványai kerültek elő egy délkelet-szerbiai szénbányából, a Duna jobb partján fekvő egykori Viminacium település romjai közül;
• és egy teljes fegyverzetű avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában.

Márciusban az egyiptológusok örülhettek, ugyanis II. Ramszesz fáraó csaknem száz éve felfedezett kolosszális szobrának hiányzó felső részére bukkant egy egyiptomi-amerikai régészcsoport Minja városának közelében. Ugyancsak márciusban az i. sz. 132 és 135 közti, Simon Bar Kohba vezette Róma-ellenes zsidó felkelés föld alatti búvóhelyeit és alagútjait tárták fel Izrael északi részén, Galileában.

Áprilisban a trójai háború ihlette, pazar freskókkal díszített, tágas rendezvényteremre bukkantak régészek a dél-olaszországi Pompejiben végzett ásatásokon.

Májusban a visegrádi műemlékegyüttes helyreállítását megelőző régészeti feltárás során megtalálták a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait, egy teniszpálya alatt.

Archeológiai szempontból a június is igen sűrű volt, ugyanis

• Krétán 48 méter átmérőjű, kör alakú, labirintusszerű monumentális minószi építményt fedeztek fel, amely feltehetően rituális célokat szolgált több mint 3700 évvel ezelőtt;
• egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint a kisfiúk rituális feláldozása az egykori maja birodalomban kapcsolatba hozható a maja eredetmítoszokkal; az áldozatok között talált két egypetéjű ikerpár rituális temetése összefügghet a Popol Vuhban olvasható mítosszal a hős ikrekről, akikből a Nap és a Hold keletkezett.
• A világ legősibb, mintegy kétezer éves borát azonosították egy Spanyolország déli részén, egy ókori római temetkezési hely feltárása közben talált folyadék vizsgálata során;
• az eddigi legrégebbi, mintegy 3300 éves, a mélytengeren haladó hajó maradványaira bukkantak Izrael földközi-tengeri partjainál.
• és számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül újraindult kutatások során.

Júliusban a mohácsi csata IV. tömegsírjánál megkezdett feltárás is igazolta, hogy a törökök az ütközet után mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le, illetve magyar és román régészek meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét.

Szeptemberben mind idehaza, mind nemzetözi szinten voltak jelentős felfedezések, hiszen nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén a Déri Múzeum régészei, és

egy török kori fürdő maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészei Tolnán, az épület a kevés megtalált fürdő egyike az egykori török hódoltság területén.

Szeptemberben egy izraeli kutatás rávilágított, hogy a római légiók nem három évig, hanem csak néhány hétig ostromolták Maszada várát, amelynek zsidó védői az utolsó szálig elestek vagy megölték magukat i.sz. 72-ben a rómaiak elleni felkelés során. Valamint több száz újabb, csak madártávlatból látható talajrajzot fedeztek fel a régészek a perui Nazca-sivatagban. A mesterséges intelligencia közreműködésével 303 emberalakot és állatokat ábrázoló geoglifát azonosítottak.

Októberben II. világháborús felfedezés született, ugyanis egy Messerschmitt 109-es repülőgép roncsait emelték ki a földből Vámosszabadi közelében. A beazonosított vadászgép légi ütközetben, 1944. december 6-án zuhant le.

Végül pedig novemberben Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét, egy bronzkori települést és szarmata temetőt találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.