Infostart.hu
eur:
359.99
usd:
316.63
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs
Brown Deers Walking Across the Road.
Nyitókép: Kenneth Chow/Getty Images

Új eszköz segíthet az autókban a vadelütések megelőzésében

A német autóklub vészfékasszisztenseket és éjjellátó rendszereket is tesztelt, de a megoldást más jelenti.

A nagyvadakról készült hazai statisztika szerint 7405 őz, szarvas, muflon, vaddisznó pusztult el 2022-ben az országutakon. Két évtized alatt több mint kétszeresére növekedett az elütött vadak száma: 1999-ben ugyanis még csak 3191 regisztrált vadelhullás történt közúti balesett miatt. Az elütött vadak 78,3 százaléka őz: összesen 5799 állat. A második leggyakoribb elgázolt nagyvad a gímszarvas (905 darab, 12,2%), őt követi a vaddisznó (409 egyed, 5,5%), a dámszarvas (279 egyed, 3,8%), és muflonból pusztult el a legkevesebb az országutakon: 13 példány (0,2%) – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A német autóklub, az ADAC azt vizsgálta, hogyan lehet elkerülni az ütközést a vaddal, és az derült ki, hogy az előrelátó vezetés és a fokozott kockázattudatosság segít. Az ADAC szimulációjában a közlekedő jármű előtt 60 méterre keresztezi az utat a vad. Ha a jármű 60 km/óra sebességgel halad, 35,2 méteres lesz a fékútja. Ha 80-nal, akkor 55,1 méter. 80 km/óra felett a féktávolság erősen megnő: 100-as tempónál 79,2 méterre, 110-nél 92,8 méterre. Két utóbbi jármű elütné a vadat.

Az ADAC egy 180 kilogrammos vaddisznóbábuval végzett törésteszt során demonstrálta, hogy egy efféle karambol esetén milyen hatalmas erők hatnak a járműre és az utasokra. Emellett azt is tesztelték, hogy a járműben lévő modern asszisztensrendszerek milyen mértékben segíthetnek a vadbalesetek megelőzésében. A teszthez két, vészfékasszisztenssel ellátott korszerű járművet választottak ki, és az úttesten áthaladó vaddisznóbábura adott reakciójukat vizsgálták.

Azt is tesztelték, hogy egy éjjellátó asszisztens milyen mértékben járulhat hozzá a balesetek megelőzéséhez. Az éjjellátó rendszerek infravörös érzékelőket használnak a gyalogosok vagy az állatok hősugárzásának felismerésére, így idejekorán figyelmeztethetik a sofőrt. Az éjjellátó asszisztens jól teljesített az éjszakai teszt során. Az ADAC szerint azonban az éjjellátó asszisztenseket eddig csak a luxuskategóriában kínálták – és ott is csak drága extrafelszerelésként.

A vészfékasszisztensek viszont már kötelezőek az új járművekben, de eddig csak a járművek, gyalogosok és kerékpárosok észlelésére optimalizálták őket. A gyakran beszerelt radarérzékelők azonban a sötétben vagy ködben lévő állatok felismerésében is bizonyíthatják képességeiket. Az ADAC tesztjének eredménye: bár a kipróbált személyautók asszisztensrendszerei nem tudták megakadályozni az ütközést, bizonyos helyzetekben figyelmeztetést adtak, és támogatták a fékezést.

A szakértők szerint a vadállatok észlelését be kellene vonni a vészfékezési asszisztens rendszerek fejlesztésébe. A meglévő technológia jelentősen hozzájárulhatna a közlekedés biztonságához a vadjárta vidékeken.

Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×