Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Kémiai Nobel-díj: a mesterséges intelligencia kutatása hozta meg ezt a sikert is

David Baker, Demis Hassabis és John Jumper kapta a 2024-es kémiai Nobel-díjat a fehérjék számítógépes tervezéséért és a fehérjék szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért. Perczel András, az MTA Kémiatudományok osztály elnöke elmagyarázta, pontosan mivel foglalkoznak a díjazottak.

A fehérjékkel kapcsolatos felfedezéseikért David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két Nagy-Britanniában dolgozó tudós, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért.

Perczel András, az MTA Kémiatudományok osztály elnöke az InfoRádióban elmondta, hogy David Baker munkásságának az az érdekessége, hogy olyan fehérjékkel foglalkozik, amelyek tulajdonképpen nincsenek, úgynevezett dizájnfehérjéket állít elő.

"Ő és munkatársai azzal foglalkoznak különböző algoritmusok fejlesztésén keresztül, hogy hogyan lehet olyan fehérjéket előállítani a tervezőasztalon, a számítógépen, amelyek fölveszik azt a térszerkezetet, amelyik idáig nem volt. Ez lehet, hogy egy picit vadul hangzik, de azt jelenti, hogy olyasmit terveznek ők, ami az evolúció elmúlt három és fél milliárd évéből kimaradt, mert vagy nem volt rá szükség, vagy nem volt jelentősége" – mondta az ELTE professzora.

A másik két díjazott ugyanezzel a területtel foglalkozik, John Mitchell Jumper és Demmis Hasadis, az AlphaFold, a DeepMind kutatóintézetnek kutatói "egy perc alatt" alakították át a fehérjeszerkezet-kutatók világát. "Napjainkra több százezer fehérje térszerkezete ismert, és a megfelelő mesterséges intelligencia, neurális hálózat, adatkezelés és más ilyen rendszerek összeépítésével terveztek egy olyan programot, amelyik anélkül, hogy mi mérnénk, vagy bármifajta adatot gyűjtenénk, képes arra, hogy fehérjék térszerkezetét nagyon nagy pontossággal megjósolja" – mondta Perczel András.

A Nobel-díjasok munkásságának hasznáról a szakértő elmondta, hogy az evolúció során kialakult különböző, ma még ismeretlen, de létező fehérjék térszerkezetét a másodperc töredéke alatt 98 százalékos pontossággal meg lehet előre jósolni, ki lehet számolni. "Ez lehetővé azt teszi, hogy például egy gyógyszermolekula-fehérje kölcsönhatás-vizsgálatánál célorientáltan tudjanak kísérleteket tervezni, hogy mondjuk egy hatóanyag-kötődést erősebbé, egy gyógyszermolekulát szelektívebbé alakíthassanak. Rengeteg olyan lehetőség nyílik meg ennek a számítógépes algoritmusnak a használatával, amely korábban vagy egyáltalán nem volt az, vagy nagyon nehézkes, vagy pedig pontatlan volt" – mondta Perczel András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×