Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Bacteria outbreak and bacterial infection as a microscopic background as dangerous disease strain case as a medical health risk concept with disease cells as a 3D render.
Nyitókép: Getty Images

Lesújtó jövőt jósol egy új tanulmány, de „még nem késő elkerülni a legrosszabbat”

Több mint 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia a következő 25 évben, további 169 millió ember halálához pedig közvetetten járulhat hozzá a probléma - derült ki a The Lancet című szaklapban kedden megjelent új tanulmányból, amely szerint azonban még mindig nem késő elkerülni a legrosszabbat.

Hosszú ideje közismert probléma, hogy a baktériumok és más kórokozók az antibiotikumok túlzott használata miatt oly módon mutálódhatnak, hogy az antibakteriális kezelések már nem hatnak rájuk. A tudósok várakozásai szerint ez a trend egyre csak súlyosbodhat.

A seattle-i Washingtoni Egyetem kutatói több mint 520 millió ember egészségügyi adatait dolgozták fel, és megállapították, hogy 1990 és 2021 között világszerte több mint egymillió ember halt meg közvetlenül antibiotikum-rezisztencia következtében.

Ebben a három évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő gyermekhalálozások száma az 5 év alattiak körében. Ennek hátterében az áll, hogy sokkal hatékonyabbá vált a prevenció és a fertőzések kezelése ebben a korosztályban. Mindeközben a baktériumok ellenállóbbá válása sokkal nagyobb veszélyt jelent a 70 év feletti idősekre, az ő körükben 80 százalékkal emelkedett az ilyen jellegű halálozások száma.

Ha változatlan marad az antibiotikumok használata, 2050-re a rezisztenciával közvetlenül összefüggő éves halálozások száma elérheti az 1,91 milliót, a közvetetten ahhoz köthető halálesetek száma pedig a 8,22 milliót. Ez csaknem 68, illetve 75 százalékos növekedést jelentene majd a 2022-es helyzethez képest. Mindez drámai mértékű terhet róhat majd az egészségügyi rendszerekre és a nemzetgazdaságokra - figyelmeztettek a tanulmány szerzői.

A kutatók szerint az alacsony és közepes jövedelmű országok aránytalanul nagyobb terhet viselnek, mert ezekben a térségekben – Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában – a legmagasabb az antibiotikum-rezisztenciához köthető halálozások rátája, különösen a kiterjedten gyógyszerrezisztens tuberkulózis miatt.

A tanulmány szerzői kiemelték: a lesújtó előrejelzés valóra válását még meg lehet akadályozni, ha sürgősen új stratégiákat alakítanak ki a fertőzések veszélyének csökkentése érdekében oltások és új gyógyszerek kifejlesztésével, valamint hatékonyabb egészségügyi ellátás biztosításával.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×