eur:
409.54
usd:
387.81
bux:
78928.49
2024. november 20. szerda Jolán
A derviskolostor maradványai Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárásán 2019. július 11-én. A türbétől északra egy új épületmaradványt találtak ott, ahol Esterházy Pál az 1664-es látogatásakor feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Már folynak a XVI. századi oszmán türbe körüli területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

"A törökök és a magyarok közös történelmi örökséget hagytak maguk után"

Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközök is előkerültek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül az idén nyáron újraindult terepi kutatások során - jelentették be a szigetvári várban.

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője a Zrínyi-napok keretében tartott szakmai rendezvényen közölte: a türbével kapcsolatos kutatások a törökök és a magyarok számára is fontosak, hiszen a várvédő Zrínyi Miklós emlékének ápolását is szolgálják.

Felidézte: már 2013-ban elkezdődött a környéken a szulejmáni sírkomplexum felkutatása, melyet 1903 óta hiába kerestek a kutatók. A kutatást kezdetben a török kormány támogatta a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei is.

A helyszínt 2014-ben sikerült azonosítani, 2015-ben pedig feltárták a türbe épületének, később a mellette álló dzsáminak, a halveti dervisek kolostorának maradványait, illetve a zarándokszállás, a katonai barakk és a palánkerődítmény romjait is sikerült fellelni.

Már a vizsgálatok korábbi szakaszában kiderült, hogy az 1573-76 között épült komplexum és erőd környezetében a későbbiekben egy jelentős városias település épült fel, amelynek lakói feltehetően a Balkánról érkező muszlim és keresztény telepesek voltak - ismertette.

Az idei vizsgálatok azzal a céllal indultak meg a nyáron, hogy meghatározzák az egykori oszmán település kiterjedését, szerkezetét, jellegét, ezzel is támogatva, hogy egy régészeti park tervezéséhez adatok, támpontok álljanak rendelkezésre.

A kutatások azt mutatják, hogy a szulejmáni sírkomplexum körül elterülő, a 16 század második felében létrejövő zarándokváros, Turbék a kor viszonyai között igen jelentős, a korabeli Szabadkához, Kecskeméthez mérhető nagyságú, mintegy 70-80 hektáros, laza beépítésű település volt. Valószínűleg egészen a 18. század eleji eltűnéséig álltak az oszmán kori városban a téglából épült épületek, de a törökök kiűzése után az építőanyag-szükségletek miatt elbontották a létesítményeket.

A kutatások során a mindennapi élet sok nyoma került elő, így szép megmunkálású, értékes és ritka darabok, közöttük ékszerek, két arany- és több ezüstpénz is. Az egyik egy genovai aranydukát, a másik török aranypénz, de nagyszámú török és Habsburg, ezüstből készült érmét is rejtett a föld.

Pap Norbert kiemelte: Magyarországon eddig még nem fellelt, inkább csak a birodalmi központra jellemző tárgyak is előkerültek, így asztali étkezőkészlethez tartozó, a korban igen ritka, kifejezetten csak az elit körében használt oszmán evőeszközök maradványai is. Ezek azt mutatják, hogy

Turbékon rendszeresen megfordultak az oszmán birodalmi elithez tartozószemélyek is.

Elmondta, hogy a szigetváriak közül többen bekapcsolódtak a kutatásba, és a tárgyak megtalálásában fontos szerepet játszott a helybeli Bencsik Róbert fémkereső, aki műszeres munkájával számos lelet előkerítését segítette.

A szakember szerint a terület mérete miatt a feltárások szinte végtelen ideig eltarthatnak, így egy, a helyszínen tervezett majdani múzeum időről időre képes lehet a megújulásra, a környéken folyó munkák pedig folyamatosan segítik a magyar és külföldi történész, régész hallgatók képzését is.

Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy az utóbbi 10-15 évben több milliárd forintnyi fejlesztés történt a szigetvári emlékek megőrzése, fejlesztése érdekében.

A vár ostromának 450. évfordulóján együtt emlékeztek magyarok és törökök,

teljes rekonstrukción esett át a vár, látogatóközpont létesült a várkertben, a kazamatákban pedig közösségi terek létesültek - sorolta.

Gülsen Karanis, a Török Köztársaság budapesti nagykövete örömét fejezte ki, hogy magyar és török kutatóknak köszönhetően lelték meg egy évtizede I. Szulejmán, az oszmán birodalom leghosszabb ideig uralkodó vezetőjének sírját, és, hogy az elmúlt időszakban folytatódhattak a feltárások és a török kori településsel kapcsolatos vizsgálatok.

A törökök és a magyarok közös történelmi örökséget hagytak maguk után, amelynek ápolásáért sokat tesznek a magyarok - emelte ki, méltatva a feltárásokban és a történeti kutatásokban részt vevő magyar régészek, történészek munkáját.

Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója arról beszélt, hogy szervezetük szívesen támogatja az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar-török történelmi emlékek bemutatását, hiszen - ahogy a turbéki kutatás is - mindezek hozzásegítik a maiakat a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez.

A rendezvény keretében a tájékoztatót követően neves szakértők bevonásával két kerekasztal beszélgetés is tartanak szombaton délután. Az egyik a kutatás első tíz évét értékeli, míg a második a régészeti helyszín jövőjét járja körül, építészeti tervek bemutatásával.

Címlapról ajánljuk
Nem csupán a tőzsde könnyebbült meg Donald Trump visszatérésétől - szakértő

Nem csupán a tőzsde könnyebbült meg Donald Trump visszatérésétől - szakértő

Az amerikai elnökválasztás kimenetelét a kötvénypiac és a fogadóirodák a közvélemény-kutatásoknál pontosabban jelezték előre, a választás másnapján mégis jelentős értékpapír-piaci mozgások történtek. A befektetők úgy ítélték meg, hogy a korábbi elnök következő ciklusi gazdaságpolitikája nagyobb költségvetési deficitet fog eredményezni, a részvénypiac hasonlóan beárazta Donald Trump gazdaságpolitikáját - mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.

Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot

A miniszterelnök szerda reggelre összehívta a Védelmi Tanács ülését az ukrajnai háború legújabb fejleményei, illetve a konfliktus eszkalációjának fokozott veszélye miatt - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.20. szerda, 18:00
Takács Ernő
az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Miután megkapta az Egyesült Államoktók az engedélyt, Ukrajna rögtön lecsapott nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákkal Oroszország Brjanszki területén, ahol egy lőszerraktárat ért támadás. Később nagy hatótávolságú drónokkal is támadás érte Oroszországot, ezúttal a Voronyezsi területet. Oroszország eközben megváltoztatta nukleáris doktrínáját, ami több ponton is kiterjesztette az atomfegyverek bevetésének lehetőségét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz–ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×