Infostart.hu
eur:
364.03
usd:
308.94
bux:
137601.89
2026. április 17. péntek Rudolf
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban. A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye.
Nyitókép: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Olyan barlangrajzot fedeztek fel, amely átírja az eddigi történelemkönyveket

Jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai, ezekről tanultunk az iskolában.

Három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznó - ez az, egyik indonéziai barlang falára több mint 50 ezer éve festett, nemrégiben felfedezett jelenet egy friss tanulmány szerint a világ eddig ismert legrégebbi képzőművészeti alkotása.

A szerény kivitelezésű rajz "világosan elmesél egy történetet, amely a legrégebbi ismert ősi elbeszélés", jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai - fejtette ki sajtótájékoztatóján Adam Brumm régész, a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.

Az előző rekordot - egy vadászjelenetet - ugyanez a tudóscsoport azonosította 2019-ben egy másik indonéziai barlangban, a korát akkor megközelítőleg 44 ezer évesre becsülték.

A mostani felfedezés, amelyet a Celebesz (Szulavézi) szigeti Maros Pangkep közelében lévő barlangban tettek, "első alkalommal tanúskodik arról, hogy átléptük a 50 ezer éves határt" - mondta Maxime Aubert, az ausztráliai Griffith egyetemének régésze, a tanulmány társszerzője.

Aubert szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy "ilyen bonyolult" történetet elmesélni a művészet segítségével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.

A kormeghatározáshoz a tudósok egy új módszert alkalmaztak, amelynek segítségével lézerekkel és szoftverekkel megrajzolják a kőzetminták "térképét". A pontosabb, könnyebben kezelhető, gyorsabb és olcsóbb lézeres technikához jóval kisebb kőzetmintákra van szükség. Nem a festmény, hanem az idők során lerakódott ásványi rétegek korát határozzák meg. A festmény minimális korának megállapításához a tudósoknak sikerült hozzáférkőzniük a hozzá legközelebb fekvő réteghez.

A kutatók először a korábbi rekordtartó festményen próbálták ki a módszert. Eszerint a vadászjelenet legkevesebb 48 ezer éves, azaz 4000 évvel régebbi a korábbi módszerrel 2019-ben megállapított korához képest. Ezután tesztelték a lézert egy kormeghatározás nélküli festményen, amelyet 2017-ben tártak fel a szulavézi barlangban. Az eredmény szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves.

A rossz állapotban lévő festményen három emberi alak látható egy vaddisznó körül. A vörös színt nehéz értelmezni, de ugyanúgy egy cselekvést mesél el, mint a 21 ezer éves, egy bölény által felborított, madárfejű embert ábrázoló lascaux-i rejtélyes "kútjelenet".

Maxim Aubert feltételezése szerint a művet vélhetően azok az első embercsoportok készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva érkeztek Ausztráliába, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt. A régész szerint csak idő kérdése, hogy régebbi mintákat is találjanak.

Képünk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×