Visszatért a Földre a Hold távoli oldaláról gyűjtött ritka kőzetmintákkal a kínai Csang'o-6 űrszonda. Kína az egyetlen ország, amelynek sikerült a Hold távoli oldalán űrhajóval leszállnia. A Csang'o-6, amely a kínai Hold istennőről kapta a nevét, május 3-án indult útnak, és június 2-án landolt az Aitken-Déli Pólus medence térségében. A Csang'o-6 a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. Öt éve a Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely leszállt a Hold túlsó oldalán.

"Égi kísérőnkről azt kell tudni, hogy a Föld felé forduló és állandóan idelátszó oldalon vannak sötétebb, világosabb foltok. A Hold túloldala viszont teljesen másmilyen, ami arra utal, hogy valamikor 4,2-4,3 milliárd évvel ezelőtt nagyon más becsapódási történetet élt át" – mondta az InfoRádióban Kiss László csillagász. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hold túloldalán nehéz kutatni, mert nincs közvetlen rádiókapcsolat a Földdel, ezért kell egy átjátszó reléállomás. Eddig még senki sem hozott kőzetmintát ebből az ismeretlen térségből, a kínai misszió most körülbelül két kilogrammnyi holdi kőzetmintát hozott a déli pólushoz közeli medencéből, de a csillagász emlékeztetett, hoztak már az oroszok és az amerikaiak is mintát a Holdról, de csak a látható feléről, most viszont "geológiailag is egy nagyon különböző területről jött ez a két kilogramm".

"A kínaiak nagyon büszkék lehetnek rá, hogy épségben leérkezett a kapszulájuk Mongóliába, a terveknek tökéletesen megfelelő módon" – tette hozzá.

A 4,2 milliárd éves vulkanikus kőzetek a szakember szerint az utolsó nagy becsapódást követően jöttek létre, és azt várják az elemzéstől, hogy kiderüljön, pontosan milyen égitest ütközhetett a Holdba, ami ezt a hatalmas, több mint 500 kilométer átmérőjű medencét kivájta a déli pólusánál. A robbanás, amelyről a vizsgálat többet is ígér elmesélni, a Naprendszer korai szakaszában lejátszódott nagy "bombázás" legutolsó lépése lehetett, és igazából a vizsgálat reménye feltárni egyfajta időutazás révén, hogy milyen folyamatok játszódtak le több százmillió évvel az után, hogy a Hold már kialakult.

"A Holdat is egy hatalmas becsapódás hozta létre, amikor egy Mars méretű test ütközött a Földdel nagyjából 30 millió évvel az után, hogy kialakult az egész Naprendszer. Ehhez képest pár százmillió évvel később érkezett el az a becsapódás, amely ezt az Apollo-medencét kivájta, és a kínaiaknak ez a kétkilós kőzetmintája ezekbe a gigantikus kataklizmákba fog majd betekintést nyújtani először az emberiség történetében" – nyomatékosította Kiss László.

Manapság a Marsra indulnak küldetések, ám igazán "közel" a Hold van hozzánk, ezért adódik a kérdés, rejthet-e még hasonló titkokat. A tudós szerint igen.

"Ha azt megnézzük, hogy összesen járt 12 ember az Apollo-program keretében a Hold felszínén, a kínai holdszonda pedig illeszkedik egy középtávú űrstratégiába emberes Hold-utazással és holdbázisépítéssel a következő évtized elején, akkor még

rettenetesen sok feltárni váró ismeret van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet egyáltalán fenntartani permanens emberi bázist a Holdon.

De tudományos szempontból is nagyot téved, aki azt gondolja, hogy már mindent ismerünk égi kísérőinknek akárcsak a belső szerkezetéről, a fejlődéstörténetéről, mert éppen csak megérintettük, megkapirgáltuk az elmúlt ötven évben a Hold felszínét. Tudjuk, hogy van jég a déli pólus vidékén, a folyamatosan árnyékban lévő kráterek mélyén, onnan remélünk majd jeget kibányászni emberi holdbázisok számára, de hogy azok hogy kerültek oda, milyen összetétellel, pontosan hogyan is néz ki az egész... Még nagyon sok felderítésre váró dolog van a Holdon" – tette világossá.

(Címlapképünkön: A Hszinhua kínai hírügynökség felvétele a Csang'o-6 kínai holdszonda megperzselődött leszállóegységéről, miután az űreszköz visszatért a Földre a Hold túlsó oldaláról gyűjtött kőzetmintákkal a kínai Belső-Mongólia területén, Ulancsab térségében 2025.június 25-én.)