Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Captiva, 2018. augusztus 4.A vörösalgák nagymértékű elszaporodása miatt elpusztult halak egyikének partra sodort, felfúvódott teteme a floridai Captiva homokfövenyén 2018. augusztus 3-án. Az El Nino éghajlati jelenség fokozta időszakos vörösalga-burjánzás csökkenti a tengervíz oxigéntartalmát, ezért a kopoltyúval lélegző állatok könnyen megfulladnak. (MTI/EPA/Cristobal Herrera)
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Véget ért az időjárásunkat jelentősen felborító folyamat

Kérdés, hogy beigazolódnak a korábbi előrejelzések a folytatásra.

Véget ért a tavalyi év közepén kezdődött El Nino éghajlati jelenség - jelentette be kedden az ausztrál meteorológiai hivatal. Hozzátették: az egyelőre bizonytalan, hogy idén a későbbiekben kialakul-e a La Nina jelenség, ahogy azt más időjárási előrejelzések jósolták.

Az El Nino hatására rendszerint melegebb és szárazabb lesz az időjárás Ausztrália keleti részén és Délkelet-Ázsiában, míg csapadékosabb az amerikai kontinensen, a La Nina hatása viszont ennek éppen a fordítottja. A két éghajlati jelenség közötti ciklus világszerte nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az El Nino jelenség a tavalyi év közepén kezdődött, három év La Nina után. Az El Nino a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete következtében alakul ki, a hűvösebb hőmérséklet pedig a La Nina éghajlati jelenséget váltja ki. Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése áprilisban azt jósolta, hogy 2024 második felében 60 százalékos a valószínűsége a La Nina kialakulásának.

A tenger felszíni hőmérséklete december óta csökken, és az ausztrál meteorológiai hivatal szerint az óceáni és légköri mutatók most azt jelzik, hogy jelenleg a két ciklus közötti semleges állapot alakult ki, ami az éghajlati modellek szerint júliusig semleges is marad.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×