Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Captiva, 2018. augusztus 4.A vörösalgák nagymértékű elszaporodása miatt elpusztult halak egyikének partra sodort, felfúvódott teteme a floridai Captiva homokfövenyén 2018. augusztus 3-án. Az El Nino éghajlati jelenség fokozta időszakos vörösalga-burjánzás csökkenti a tengervíz oxigéntartalmát, ezért a kopoltyúval lélegző állatok könnyen megfulladnak. (MTI/EPA/Cristobal Herrera)
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Véget ért az időjárásunkat jelentősen felborító folyamat

Kérdés, hogy beigazolódnak a korábbi előrejelzések a folytatásra.

Véget ért a tavalyi év közepén kezdődött El Nino éghajlati jelenség - jelentette be kedden az ausztrál meteorológiai hivatal. Hozzátették: az egyelőre bizonytalan, hogy idén a későbbiekben kialakul-e a La Nina jelenség, ahogy azt más időjárási előrejelzések jósolták.

Az El Nino hatására rendszerint melegebb és szárazabb lesz az időjárás Ausztrália keleti részén és Délkelet-Ázsiában, míg csapadékosabb az amerikai kontinensen, a La Nina hatása viszont ennek éppen a fordítottja. A két éghajlati jelenség közötti ciklus világszerte nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az El Nino jelenség a tavalyi év közepén kezdődött, három év La Nina után. Az El Nino a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete következtében alakul ki, a hűvösebb hőmérséklet pedig a La Nina éghajlati jelenséget váltja ki. Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése áprilisban azt jósolta, hogy 2024 második felében 60 százalékos a valószínűsége a La Nina kialakulásának.

A tenger felszíni hőmérséklete december óta csökken, és az ausztrál meteorológiai hivatal szerint az óceáni és légköri mutatók most azt jelzik, hogy jelenleg a két ciklus közötti semleges állapot alakult ki, ami az éghajlati modellek szerint júliusig semleges is marad.

Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×