Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Black hole in space. Abstract background.
Nyitókép: Arndt_Vladimir/Getty Images

Csillapíthatatlan étvágyú égi fenevadat fedeztek fel – videó

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt, amely naponta fal fel egy csillagot – számolt be róla a The Guardian.

A mi Napunknál 500 billiószor fényesebb objektum fénye több mint 12 milliárd évet utazott, amíg elérte a Földet.

Az ausztrál tudósok szerint a kvazár (rendkívül fényes, energikus galaxismag, amelyet fekete lyuk táplál) tömege körülbelül 17 milliárdszor nagyobb, mint a Napunk tömege.

A kvazárt a valaha felfedezett leggyorsabb ütemben növekedő fekete lyuk táplálja, amely naponta emészt fel egy csillagnyi tömeget.

Az ausztrál kutatók először az Ausztrál Nemzeti Egyetem Új-Dél-Walesben található coonabarabrani Siding Spring Obszervatóriumának 2,3 méteres teleszkópjával észlelték az objektumot. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával (VLT) is megerősítették, amelynek főtükre 39 méter átmérőjű.

Az egyetem tudósai, akiknek kutatásában az ESO, a Melbourne-i Egyetem és a francia Sorbonne is közreműködött, eredményeikről a Nature Astronomy folyóiratban számoltak be.

Christian Wolf, az ANU tudósa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a világegyetem legfényesebb ismert objektumát fedezték fel, amelynek hihetetlen növekedési üteme "hatalmas fény- és hőfelszabadulással" jár.

A fényt egy hét fényév átmérőjű akkréciós (anyagbefogási) korong bocsátja ki. Ebben a korongban örvénylik a fekete lyuk körül az odavonzott anyag, mielőtt átlépi az eseményhorizontot. Az anyag más anyagokkal való összeütközése okozza a hatalmas mennyiségű fény és hő felszabadulását.

Wolf magyarázata szerint az objektum olyan, mint egy 10 ezer Celsius-fokos, óriási mágneses viharcella, rengeteg villámmal, és olyan erős szelekkel, amelyek egy másodperc alatt kerülnék meg a Földet.

A kvazár hét fényévnyi átmérője 50 százalékkal nagyobb a Naprendszer és a hozzá legközelebb eső csillag, az Alfa Centauri közötti távolságnál - fűzte hozzá Wolf.

A tanulmány társszerzője, Christopher Onken meglepőnek nevezte, hogy az objektum, amely "szinte a szemünk előtt bújt meg", ilyen sokáig észrevétlen maradt.

Wolf elmondta, hogy a felfedezéssel kapcsolatban két érzés tölti el: egyfelől a meghökkenés, hogy a természet olyasmit produkál, ami minden eddigi elképzelést felülmúl. Másfelől viszont a felfedezés öröme tölti el, hogy sikerült megtalálni, mivel - ahogy fogalmazott - a természet nem könnyítette meg a dolgot.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×