Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Aerial view of Planet Earth with clouds, horizon and little bit of space, make feelings of being in heaven. Dramatic clouds and orange sunlight all over the planet. Cloudscape and stratosphere from above at 30000 feet.See more images like this in:
Nyitókép: AleksandarGeorgiev/Getty Images

Ilyen műhold sem keringett még a Föld körül – videó

Egy japán űrrakéta földkörüli pályán keringő második fokozatának megfigyelésére bocsátott fel vasárnap műholdat egy japán start-up vállalt, amely az űrszemét eltávolítására szolgáló technológia kifejlesztésén dolgozik.

A japán Astroscale Holdings Inc. hétfőn számolt be az Active Debris Removal by Astroscale-Japan (ADRAS-J) műhold sikeres felbocsátásáról.

A 150 kilogrammos, 80 centiméter hosszúságú és szélességű, 120 centiméter magas műholdat Új-Zélandról indították el a Rocket Lab amerikai vállalat hordozórakétájával, hogy az űrben figyelje egy 2009-ben Japán által felbocsátott H2A rakéta második fokozatát, amely jelenleg a Földtől 600 kilométerre kering nagy sebességgel.

Az ADRAS-J műhold a vállalat tervei szerint néhány méteres távolságra közelíti meg a rakéta darabját, és onnan végez majd megfigyelést az űrszemét mozgásáról és állapotáról. A rakétadarab mintegy 11 méter hosszú és 4 méter átmérőjű, a súlya pedig durván három tonna lehet.

A műholdak és rakéták egyre gyakoribb indításával jelentősen megnövekedett a Föld körül keringő űrszemét mennyisége, eltávolítására azonban mindeddig nem született bevett módszer.

Az Astroscale startupot 2013-ban Okada Nobu, egykori pénzügyminisztériumi tisztviselő alapította, az űrszemét eltávolítását célzó kereskedelmi vállalkozásként. Az elgondolás szerint műholdra rögzített robotkarral gyűjtenék be az űrszemetet, és az atmoszférában égetnék el.

A dél-kínai Sencsenben működő Origin Space űrbányászati startup 2021-ben állított alacsony földkörüli pályára egy NEO-01 nevű űreszközt, amely egy másik módszerrel kísérletezik: hatalmas hálóval fogja be az űrhulladékot, és égeti el az atmoszférában.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×