Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
paleontologists hand with brush cleansing fossil bone from sand and stone
Nyitókép: Евгений Харитонов/Getty Images

Korrigálták a földtörténet legsúlyosabb kihalási eseményét

A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.

A Nancsingi Egyetem által közzétett tanulmányból kiderül, hogy a különböző ökoszisztémák eltérő ütemben válaszoltak a környezeti hatásokra, s ez segített a tömeges kihalás folyamatának pontosításában.

A mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött és 250 millió évvel ezelőtt befejeződött perm időszak végén bekövetkezett tömeges kihalás volt a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalási eseménye, amelynek következtében

a tengeri fajok több mint 80 százaléka, a szárazföldi fajoknak pedig mintegy 90 százaléka pusztult el

– mondta el Sen Su-csung, a kutatás vezetője, a Nancsingi Egyetem tudósa, a Kínai Tudományos Akadémia tagja.

Sen felidézte: korábban a tudósok úgy vélték, hogy a tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt következett be, de az adat pontosításához hiányoztak a különböző régiókban és ökoszisztémákban lezajlott folyamat részletes kutatásai. Több mint 10 évnyi, terepről történt mintavétel és izotópos kormeghatározás után azonban kínai és amerikai kutatóknak sikerült pontosan meghatározni a szárazföldi élőlények tömeges kihalásának konkrét időpontját a Földön.

A kutatásban összehasonlították a szárazföldi és tengeri tömeges kihalás időpontját a különböző szélességi körökön, és az egyes ökoszisztémák jellemzőit is bemutatták a kihalási időszakban.

A Science Advances című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a szárazföldi élővilág tömeges kihalása az alacsony szélességi körökön 251,88 millió évvel ezelőtt kezdődött, legalább 60 ezer évvel később, mint a tengeri élővilág tömeges kihalása, és legalább 430 ezer évvel később, mint a szárazföldi élet magasabb szélességi körökön bekövetkezett tömeges kihalása.

A kutatók a globális paleontológiai adatbázisra támaszkodva elemezték a biodiverztitás változását a különböző szélességi körökön a tömeges kihalás előtt és után. Eredményeik szerint a kihalás az alacsony szélességi körökön később következett be, és viszonylag kisebb arányú volt. Ezt a tudósok azzal magyarázták, hogy azokban a térségekben a szárazföldi ökoszisztéma ellenállóbb volt a környezeti nyomással szemben.

Sen a legújabb kutatási eredményeket összegezve elmondta, hogy a perm időszak végén a szárazföldi élőlények tömeges kihalása először a nagy szélességi körökön kezdődött, majd fokozatosan terjedt tovább a középső és kis szélességi körökre. Hozzáfűzte, hogy a tengeri ökoszisztémák összeomlása másként zajlott, és gyorsabban következett be.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×