A városi területek alatti talajmozgás problémát jelenthet az épületek és az infrastruktúra szempontjából, hosszú távon károsodásokhoz is vezethet – írja a CNN.

A technikailag "felszín alatti hőszigetként" ismert jelenség a talaj felmelegedését jelenti,

amit az épületek és a föld alatti közlekedési eszközök, például a metrórendszerek által kibocsátott hő okoz.

"Minél sűrűbben lakott egy város, annál intenzívebb a föld alatti klímaváltozás" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Alessandro Rotta Loria, a Northwestern Egyetem építő- és környezetmérnöki tanszékének adjunktusa.

A probléma ezzel a felmelegedéssel az, hogy a talaj, a kőzetek és az építőanyagok deformálódnak, ha hőmérséklet-változásnak vannak kitéve. Az épületek alatti talaj a felmelegedés hatására összehúzódhat, ami süllyedést okozhat.

"A föld alatti klímaváltozás okozta deformáció viszonylag kis mértékű, de folyamatosan zajlik, ettől idővel jelentőssé válhatnak az épületek alapjainak, a víztartó falaknak, az alagutaknak és más infrastruktúráknak szempontjából" – vélekedik Rotta Loria.

A jelenséget már legalább 25 éve vizsgálják: az eredmények szerint a föld alatti éghajlatváltozás hatására szennyeződhet a talajvíz és meghajolhatnak a metrósínek, az utasok pedig rosszullétet tapasztalhatnak a hőség miatt. Rotta Loria szerint azonban

a jelenség polgári infrastruktúrára gyakorolt hatását egészen a mostani tanulmányig nem vizsgálták.

A Communications Engineering című folyóiratban ebben a hónapban közzétett kutatás során 150 hőmérséklet-érzékelőt helyeztek el Chicago Loop kerületében a föld felett és alatt, valamint különböző helyeken, például pincékben, alagutakban és parkolóházakban. Érzékelőket helyeztek el a Michigan-tó mentén fekvő Grant Parkban is, hogy összehasonlítsák a hőmérsékletet egy olyan beépítetlen terület hőmérsékletével, ahol nincs többlethő.

A szenzorok három évig gyűjtöttek adatot: ebből kiderült, hogy a föld alatt akár tíz fokkal magasabb is lehet a hőmérséklet, mint a felszínen.

"Fontos hangsúlyozni, hogy a föld alatti éghajlatváltozás nem fenyegeti az emberek biztonságát, nem fenyeget szerkezetek és épületek összeomlásával. A szerkezetek működőképessége és tartóssága szempontjából azonban potenciális kihívást jelent, mivel a túlzott talajdeformációk torzulásokhoz, dőlésekhez és potenciálisan repedésekhez vezethetnek" – tette hozzá a kutató.

A víz például könnyebben áramolhat a repedezett szerkezetekbe, ami korróziót okozhat az olyan anyagokban, mint a vasbeton.

"Ezt én csendes veszélynek nevezem. Azok az épületek, amelyeket leginkább veszélyeztetik ezek a jelenségek, egyben azok is, amelyek a leginkább hozzájárulnak a föld alatti éghajlatváltozáshoz, mivel nem rendelkeznek megfelelő hőszigeteléssel, így több hőt juttatnak a talajba" – vélekedik Rotta Loria.

A felfedezés lehetőséget is jelent: egyrészt a már meglevő épületek hőszigetelése, másrészt, amennyiben ez nem lehetséges, a keletkezett hő hasznosítása révén. A modern épületeket már úgy tervezik, hogy ne adjanak le túl nagy mennyiségű hőt a talajba, ezzel ne járuljanak hozzá a föld alatti felmelegedéshez.