A hegyvidékek mellett a Dél-Dunántúlon nagy területen meghaladta a hathavi csapadék a 400 millimétert, a legcsapadékosabb Kékestetőn pedig a 700 millimétert is elérte az idei év csapadékösszege. Az ország legszárazabb része a Dél-Alföld, ahol jellemzően 200 és 250 milliméter közötti csapadék esett eddig.

Megjegyezték: tavaly az év első felében a Tiszántúlon többfelé 100 milliméter sem hullott és a 250 millimétert is csak kevés helyen érte el az első félévben lehullott csapadék mennyisége.

A meteorológiai szolgálat arról is írt bejegyzésében, hogy a júniusi középhőmérséklet országos átlagban 19,8 Celsius-fok volt, ami megegyezik az 1991-2020 közötti évek átlagával. A havi középhőmérséklet a középső és déli országrészben általában kevéssel 20 fok felett, másutt az alatt alakult.

A júniusi csapadék országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 76,7 milliméter volt, ami szintén átlagosnak tekinthető, 1991-2020 között ugyanis 71,8 milliméter volt az átlag. A csapadék többnyire záporokból, zivatarokból hullott, de több napon is voltak felhőszakadások, így az országon belül jelentős különbségek alakultak ki, akár kis területen belül is. Példaként említették, hogy Törökszentmiklóson 197 milliméter volt a június havi csapadék, míg a körülbelül tíz kilométerre délre fekvő Kétpón csak 34 milliméter esett a hónapban.

A legcsapadékosabb terület a májushoz hasonlóan júniusban is a Mátra volt, ahol 200 milliméter feletti havi csapadékot is mértek, a szárazabb Dél-Alföldön eközben többfelé 40 milliméter alatt maradt a júniusi csapadékösszeg - írták.