Infostart.hu
eur:
384.35
usd:
330.24
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Emmanuel Macron francia elnök (b) szelfit készít támogatóival az elnökválasztás második fordulója előtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Macron és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője jutott be.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Kényszer vagy fontosság – kiderült, miért szelfizünk valójában

Nem csak magamutogatás és nárcizmus lehet a dolog oka az Ohio State University szakemberei szerint.

A világ első szelfijét 200 éve készítette el Robert Cornelius, ma pedig naponta több millió olyan fotót lőnek magukról az emberek, melyek java aztán az Instagramhoz hasonló képmegosztó oldalakra felkerülve küzd a kattintásokért, kommentekért és kedvelésekért – írja a Sky News.

Kutatók szerint ugyanakkor nem ezek számának maximalizálása állhat valójában egy szelfi készítése mögött, mivel nem hiúságból, hanem azért, mert a pillanat jelentőségét akarják vele megfogni Lisa Libby, az Ohio State pszichológiaprofesszora, a kutatás társszerzője szerint. A saját nézőpontjukból készített képekkel pedig az élményt akarják átadni, vélekednek a kutatók.

A Social Psychological and Personality Science folyóiratban közzétett tanulmány szembemegy azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a szelfik csak saját népszerűsítésünk célját szolgálják.

A szelfik valódi jelentésének megtalálása érdekében a kutatók hat különböző vizsgálatot végeztek el. Ezek egyikében a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy olyan történetet, amely egy fotó készítésének körülményeiről szólhat, például egy tengerparton töltött napról egy barátjukkal, majd értékeljék az élmény fontosságát és jelentőségét. Azt találták, hogy minél fontosabbnak tartják az emberek az eseményt, annál valószínűbb, hogy szelfit készítenének bekövetkeztekor.

Egy másik kutatásban egy saját, Instagramjukon szereplő képükről kérdezték azt, hogy ezzel a pillanat élményét vagy annak valódi jelentőségét próbálták-e megragadni. Ezután egy negatív és pozitív pólust is tartalmazó skálán értékelték, hogyan éreztek a fotóval kapcsolatban.

"Azt találtuk, hogy az embereknek nem tetszett annyira a fotó, ha a fotó perspektívája és a fotó készítésének célja között nem volt összhang" – mondta Libby. Ha a cél az volt, hogy megörökítsék egy esemény értelmét, jobban tetszett nekik egy olyan fotó, amelyen maguk is rajta voltak.

"Azt találtuk, hogy az embereknek természetes intuíciójuk van arra, melyik perspektívát válasszák, hogy megörökítsék, amit a fotótól várnak. Remélem, hogy ez a tanulmány növeli az emberek ismereteit arról, hogy a fotó perspektívája hogyan befolyásolja a fotókra adott reakcióikat. Így biztosíthatják, hogy tudatosan válasszák ki azt a perspektívát, amely megfelel a céljuknak" – mondta a kutatás vezető szerzője, Zachary Niese.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×