Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Emmanuel Macron francia elnök (b) szelfit készít támogatóival az elnökválasztás második fordulója előtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Macron és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője jutott be.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Kényszer vagy fontosság – kiderült, miért szelfizünk valójában

Nem csak magamutogatás és nárcizmus lehet a dolog oka az Ohio State University szakemberei szerint.

A világ első szelfijét 200 éve készítette el Robert Cornelius, ma pedig naponta több millió olyan fotót lőnek magukról az emberek, melyek java aztán az Instagramhoz hasonló képmegosztó oldalakra felkerülve küzd a kattintásokért, kommentekért és kedvelésekért – írja a Sky News.

Kutatók szerint ugyanakkor nem ezek számának maximalizálása állhat valójában egy szelfi készítése mögött, mivel nem hiúságból, hanem azért, mert a pillanat jelentőségét akarják vele megfogni Lisa Libby, az Ohio State pszichológiaprofesszora, a kutatás társszerzője szerint. A saját nézőpontjukból készített képekkel pedig az élményt akarják átadni, vélekednek a kutatók.

A Social Psychological and Personality Science folyóiratban közzétett tanulmány szembemegy azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a szelfik csak saját népszerűsítésünk célját szolgálják.

A szelfik valódi jelentésének megtalálása érdekében a kutatók hat különböző vizsgálatot végeztek el. Ezek egyikében a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy olyan történetet, amely egy fotó készítésének körülményeiről szólhat, például egy tengerparton töltött napról egy barátjukkal, majd értékeljék az élmény fontosságát és jelentőségét. Azt találták, hogy minél fontosabbnak tartják az emberek az eseményt, annál valószínűbb, hogy szelfit készítenének bekövetkeztekor.

Egy másik kutatásban egy saját, Instagramjukon szereplő képükről kérdezték azt, hogy ezzel a pillanat élményét vagy annak valódi jelentőségét próbálták-e megragadni. Ezután egy negatív és pozitív pólust is tartalmazó skálán értékelték, hogyan éreztek a fotóval kapcsolatban.

"Azt találtuk, hogy az embereknek nem tetszett annyira a fotó, ha a fotó perspektívája és a fotó készítésének célja között nem volt összhang" – mondta Libby. Ha a cél az volt, hogy megörökítsék egy esemény értelmét, jobban tetszett nekik egy olyan fotó, amelyen maguk is rajta voltak.

"Azt találtuk, hogy az embereknek természetes intuíciójuk van arra, melyik perspektívát válasszák, hogy megörökítsék, amit a fotótól várnak. Remélem, hogy ez a tanulmány növeli az emberek ismereteit arról, hogy a fotó perspektívája hogyan befolyásolja a fotókra adott reakcióikat. Így biztosíthatják, hogy tudatosan válasszák ki azt a perspektívát, amely megfelel a céljuknak" – mondta a kutatás vezető szerzője, Zachary Niese.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×