A múlt hét második felében érkezett a repülővel Törökországba, Adana városába repülővel Joó Attila a Műegyetem csapattagjaként, onnan utaztak tovább Antakyába, a földrengés által leginkább sújtott török városba.

A Hidak és Szerkezetek Tanszékének vezetője az InfoRádióban tapasztalatairól szólva elmondta, az Isztambuli Műszaki Egyetem munkatársaival együtt épületek felmérését végezték, mintegy 50 lakóházon vannak túl, illetve bejárták a törésvonalat egy török szeizmológus társaságában.

"Egy ilyen helyzetben nem teljes körű vizsgálatot végzünk anyagmintával és analízissel, hanem szemrevételezéses vizsgálat zajlik, ilyenkor a szakértőkkel meg kell állapítanunk a tartószerkezet állapotát, megkeressük, hogy milyen szerkezeti rendszerű a ház, hol vannak az elsődleges tartószerkezeti elemek és azokat érte-e kár, illetve a kár mértékétől függően is tudjuk azt osztályozni.

Nem mindegy ilyen esetekben, hogy az oszlopokban alakulnak ki olyan tönkremenetelek, amelyek további összedőlésekhez vezethetnek, vagy csupán a gerendákban

alakulnak ki a vízszintes terhek miatt lokális tönkremenetelek" - ecsetelte.

Ezen kívül ilyen esetekben jelentősek lehetnek a válaszfalakat, merevítőrendszereket érő károk.

A török szabályozás szerint három fokozat van a színskálán, piros, sárga és zöld.

Hogy lehetséges-e, hogy egy látszólag teljesen ép ház nem biztonságos, arra azt mondta, nem létezik 100 százalékos biztonság.

"Nem látunk az alapozásra, nem tudjuk, a talajban milyen törések alakultak ki, az épületeket pedig burkolhatja hőszigetelő réteg, akár a tartószerkezetet is" - figyelmeztetett Joó Attila.

Egy ilyen vizsgálatnál márpedig esetenként - nem mindig, de - meg kell bontani a hőszigetelő réteget, hogy legalább valamennyire fény derülhessen tartószerkezeti problémákra is.

"A talajviszonyok nagy mértékben befolyásolják a tönkremeneteli módokat, mindenre láttunk példát; nagyon régi, 2-3 szintes épületeket is összedönthetett a földrengés, mert akkor még nem számoltak ilyen földmozgásokkal. De voltak példák biztonságos épületekre is hasonló méretben, komoly vasbeton falakkal.

Magas épületeknél is volt minden: régebbi építésű épület, ami állva maradt, új, ami összedőlt"

- részletezte.

Hogy érdemes-e épületszerkezeti sérüléseket helyreállítani vagy bontás szükséges, arról azt mondta, "gazdaságossági kérdés".

"Van egy nem túl nagy számú, kisebb károkat szenvedett épületcsoport, ahol meg kell vizsgálni, hogy a sérült csomópontok kijavítása, a válaszfalak újraépítése, a merevítőrendszer megmentése mennyire gazdaságos, mind a kettő lehet jó megoldás, ehhez hosszabb vizsgálódás szükséges."

Az ott élők bizalmát is helyre kell majd állítani az épületekben, ehhez új szabályozásra is szükség van, mert úgy tűnik, az 1999-es földrengést követő szabályozás nem volt megfelelő Joó Attila szerint.