Ugyanakkor a melegedés káros hatással lehet a lombhullató erdőkre - írta a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzése szerint, az elmúlt 50 év megfigyelései alapján augusztus utolsó dekádjában egy jelentősebb, majdnem 4 Celsius-fokos melegedés történt, azaz a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is szignifikánsan melegszik.

Hozzátették:

a tartósabb meleg periódusok hosszának és gyakoriságágának növekedése októberben és különösen novemberben látványos.

Az október 20. utáni időszakra 2-4 Celsius-fokos emelkedést és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok, novemberben pedig 1996 után legalább kétszer több meleg nap fordult elő az azt megelőző időszakhoz viszonyítva.

Az elemzés szerint a meleg őszi napok számának növekedése októberben délen-délnyugaton az erőteljesebb, novemberben pedig inkább az ország középső részén, valamint a Tiszántúlon nagyobb.

A kutatók szerint lehetnek előnyei a melegebb ősznek, a szeptemberi várható növekedés a nyár végi, vízparti turizmus számára lehet kedvező, az októberi több meleg nap az őszi turizmus fejlesztését teszi lehetővé, és

a meleg időszakok miatt kitolódik a fűtési időszak kezdete, ami mérsékelheti a fűtésből eredő kibocsátásokat.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az őszi melegedés káros hatással lehet a lombhullató erdőkre, amelyek hamarabb elhullajthatják így a leveleiket. Hozzátették: a megoldás az lehet, ha új, speciális erdőket, például nem lombhullató, mediterrán fajokat telepítünk, amelyek alkalmasak a többlet szén-dioxid megkötésére és ezáltal a légkörből való kivonására.