4 °C
Először készült olyan kutatás, amely a hosszú Covid tüneteiben szenvedők állapotát olyan emberekével hasonlítja össze, akik sosem fertőződtek meg új koronavírussal. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy kizárják azt, ha esetleg nem is a koronavírus okozza az annak tulajdonított tüneteket.
A Lancetben megjelent kutatás 76 ezer ember adatait elemzi: az online kérdőív 23 gyakran előforduló, a hosszú Covidnak tulajdonított tünet meglétére kérdez rá. 2020 márciusa és 2021 augusztusa közt 24 alkalommal válaszoltak a résztvevők a kérdésekre 24 alkalommal válaszoltak, írja a MedicalXpress.
A kutatás adatfelvételének ideje alatt a résztvevők 5,5 százaléka, mintegy 4200 ember kapta el a fertőzést, közülük 21 százalék számolt be arról, hogy a betegséget követő 3-5 hónapban legalább egy új vagy felerősödő tünete volt. A kontrollcsoportban, melyben a koronavírus által meg nem fertőzöttek szerepeltek, 9 százalék számolt be hosszú covidos tünetek megjelenéséről.
Eszerint a fertőzöttek 12,7 százaléka szenved hosszú Covidban.
A kutatók a vírusfertőzés előtt és után tapasztalt tüneteket is leírták, hogy megállapíthassák, melyek köthetők a koronavírushoz, és melyek nem.
A hosszú Covid tüneteiként
- a mellkasfájdalmat,
- a légzési nehézségeket,
- az izomfájdalmat,
- az ízlelés- és szaglásvesztést, valamint
- a fáradékonyságot
azonosították.
"Azáltal, hogy a tüneteket egy nem fertőzött kontrollcsoportban, valamint a fertőzés előtt és után álló egyéneknél is megvizsgáltuk, figyelembe tudtuk venni azokat a tüneteket, amelyek a világjárvány nem fertőző betegség egészségügyi aspektusainak, például a korlátozások és a bizonytalanság okozta stressznek a következményei lehettek" - mondta Aranka Ballering, a Gröningeni Egyetem szakembere, a kutatás egyik szerzője.
A különböző variánsokat ugyanakkor nem tudta leírni a kutatás - az omikron megjelenése előtt gyűjtötték annak adatait - és az agyi köd jelenségéről sem gyűjtöttek adatokat, melyet azóta a hosszú Covid egyik alapvető tüneteként tartanak számon.
A mentális tüneteket is kutatni kell
Egy másik tanulmány szerzője, Judith Rosmalen szerint a jövőbeli kutatásoknak ki kellene terjedniük a mentális egészséggel kapcsolatos tünetekre, például a depresszióra és a szorongásra, valamint az olyan jelenségekre is,
mint az agyi köd, az álmatlanság és a rossz közérzet kisebb megerőltetés után is.
Christopher Brightling és Rachael Evans, a brit Leicester Egyetem szakértői, akik nem vettek részt a vizsgálatban, ugyanakkor azt mondták, hogy a friss eredmények jelentős előrelépést jelentenek a korábbi hosszú Covid-kutatásokhoz képest, mivel a vizsgálatnak volt egy nem fertőzött kontrollcsoportja is.
