Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Meglepő dolgokra használnák a tengeri internetkábeleket

A tengerfenéken kanyargó vezetékek segíthetnek a földrengések és cunamik előrejelzésében, sőt: a klímaváltozás tengeráramlatokra gyakorolt hatásait is könnyen megfigyelhetjük segítségükkel.

A telekommunikációs rendszereket üzemeltető kábelek gigantikus szenzorokként is felfoghatók: az Egyesült Királyság Nemzeti Fizikai Laboratóriuma (NPL) már tesztelte is a hipotézist az ország és Kanada közti területen.

A kutatók a tengerfenéken elvezetett optikai kábelekkel kísérleteztek, hogy kiderítsék, milyen extra haszon származhat belőlük. Eredményeiket a Science hasábjain publikálták.

Mivel az óceánfenék megfigyelésére szolgáló állandó érzékelők telepítése nagyon költséges, nagyon kevés is található ezekből a bolygón.

"A Föld felszínének 70 százaléka víz, de az összes szeizmikus állomás a szárazföldön van, mert túl nehéz és drága lenne állandó érzékelőket telepíteni a tengerfenékre" - mondta Giuseppe Marra, az NPL munkatársa a BBC-nek.

A világ tengereiben és óceánjaiban azonban számos optikai kábel szállítja az adatokat: becslések szerint

több mint 430 vezetékrendszer 1,3 millió kilométeres hosszban kanyarog a vizek alatt.

A rezgések, a nyomás és a hőmérséklet változásai kis mértékben befolyásolják a fény sebességét, ahogy az a kábelen keresztül halad, amit rendkívül érzékeny műszerekkel képesek lehetünk elemezni.

Jobban érthetik majd a Föld belső szerkezetének működését

A tudósok az átjátszók, azaz a jel erősítését segítő eszközök közötti kábelszakaszokat érzékelőkként tudták használni.

"Ha ezt a technikát nagy számú kábelre alkalmazzuk, akkor a víz alatti infrastruktúrát a földrengések, óceáni áramlatok és más jelenségek érzékelőinek óriási tömegévé alakíthatjuk át. A szeizmikus hálózat kiterjesztése a szárazföldről a tengerfenékre javítani fogja a Föld belső szerkezetének és dinamikus viselkedésének megértését" - vélekedik Marra.

A kutatók szerint a kábel alapú érzékelők a szárazföldi szeizmométerekhez hasonlóan

azonosíthatnák a földrengések epicentrumait,

valamint lehetővé tennék a mélytengeri áramlatok megfigyelését is, ami a globális felmelegedés okozta változásokra deríthet fényt. Még a tenger mélyén bekövetkező hőmérsékletváltozások is észlelhetővé válnak, ha kiépül a hálózat.

Olyasmit kutathatnak, amit eddig még soha

A kutatásban a Google, az Edinburgh-i Egyetem, a Brit Földtani Intézet és az olaszországi Istituto Nazionale di Ricerca Metrologica is részt vett.

Brian Baptie, a British Geological Survey földrengéskutató csoportjának vezetője szerint a tudósok a felfedezésnek köszönhetően

a Föld felszínének olyan hatalmas területein végezhetnek így méréseket, amelyeken a hagyományos technológiák használata nagyon nehézkes.

"Ez elképesztő lehetőséget teremt arra, hogy az óceánok közepén, közelről figyelhessük meg a földrengéseket, valamint arra is, hogy a jövőben más természeti jelenségeket, például tenger alatti vulkánkitöréseket és cunamikat is mérhessünk" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×