Infostart.hu
eur:
367.39
usd:
325.23
bux:
143681.03
2026. október 1. csütörtök Malvin
Nyitókép: Pixabay

Meglepő dolgokra használnák a tengeri internetkábeleket

A tengerfenéken kanyargó vezetékek segíthetnek a földrengések és cunamik előrejelzésében, sőt: a klímaváltozás tengeráramlatokra gyakorolt hatásait is könnyen megfigyelhetjük segítségükkel.

A telekommunikációs rendszereket üzemeltető kábelek gigantikus szenzorokként is felfoghatók: az Egyesült Királyság Nemzeti Fizikai Laboratóriuma (NPL) már tesztelte is a hipotézist az ország és Kanada közti területen.

A kutatók a tengerfenéken elvezetett optikai kábelekkel kísérleteztek, hogy kiderítsék, milyen extra haszon származhat belőlük. Eredményeiket a Science hasábjain publikálták.

Mivel az óceánfenék megfigyelésére szolgáló állandó érzékelők telepítése nagyon költséges, nagyon kevés is található ezekből a bolygón.

"A Föld felszínének 70 százaléka víz, de az összes szeizmikus állomás a szárazföldön van, mert túl nehéz és drága lenne állandó érzékelőket telepíteni a tengerfenékre" - mondta Giuseppe Marra, az NPL munkatársa a BBC-nek.

A világ tengereiben és óceánjaiban azonban számos optikai kábel szállítja az adatokat: becslések szerint

több mint 430 vezetékrendszer 1,3 millió kilométeres hosszban kanyarog a vizek alatt.

A rezgések, a nyomás és a hőmérséklet változásai kis mértékben befolyásolják a fény sebességét, ahogy az a kábelen keresztül halad, amit rendkívül érzékeny műszerekkel képesek lehetünk elemezni.

Jobban érthetik majd a Föld belső szerkezetének működését

A tudósok az átjátszók, azaz a jel erősítését segítő eszközök közötti kábelszakaszokat érzékelőkként tudták használni.

"Ha ezt a technikát nagy számú kábelre alkalmazzuk, akkor a víz alatti infrastruktúrát a földrengések, óceáni áramlatok és más jelenségek érzékelőinek óriási tömegévé alakíthatjuk át. A szeizmikus hálózat kiterjesztése a szárazföldről a tengerfenékre javítani fogja a Föld belső szerkezetének és dinamikus viselkedésének megértését" - vélekedik Marra.

A kutatók szerint a kábel alapú érzékelők a szárazföldi szeizmométerekhez hasonlóan

azonosíthatnák a földrengések epicentrumait,

valamint lehetővé tennék a mélytengeri áramlatok megfigyelését is, ami a globális felmelegedés okozta változásokra deríthet fényt. Még a tenger mélyén bekövetkező hőmérsékletváltozások is észlelhetővé válnak, ha kiépül a hálózat.

Olyasmit kutathatnak, amit eddig még soha

A kutatásban a Google, az Edinburgh-i Egyetem, a Brit Földtani Intézet és az olaszországi Istituto Nazionale di Ricerca Metrologica is részt vett.

Brian Baptie, a British Geological Survey földrengéskutató csoportjának vezetője szerint a tudósok a felfedezésnek köszönhetően

a Föld felszínének olyan hatalmas területein végezhetnek így méréseket, amelyeken a hagyományos technológiák használata nagyon nehézkes.

"Ez elképesztő lehetőséget teremt arra, hogy az óceánok közepén, közelről figyelhessük meg a földrengéseket, valamint arra is, hogy a jövőben más természeti jelenségeket, például tenger alatti vulkánkitöréseket és cunamikat is mérhessünk" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Letartóztatták Hankó Balázst

Letartóztatták Hankó Balázst

Elrendelte Hankó Balázs letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája – közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kifizetett, több mint 17 milliárd forint összegű támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.

Összeült Magyar Péter és Karácsony Gergely

Magyar Péter miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester részvételével megkezdődött az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülése csütörtök kora délután a Városházán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.01. csütörtök, 18:00
Hermann Péter
a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese
Az Alföldön minden növény veszteséges volt – Vége az ország éléskamrájának?

Az Alföldön minden növény veszteséges volt – Vége az ország éléskamrájának?

Az idei év kifejezetten tragikus volt a szántóföldi növénytermesztés számára, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt. Ez azért is különösen rossz hír, mert ez jelenti a magyar agrárium egyik meghatározó pillérét, így ha itt súlyos gondok vannak, az még az ország GDP-jére is kihat. Az idei állapotokról, a lesújtó terméseredményekről és a gazdák előtt álló lehetséges menekülőutakról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×