Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra így nehéz bármit is pontosan megítélni. A legtöbb virológus közben egyre feszültebb figyelemmel kíséri az eseményeket, az esetszámok növekedése sosem jó – írta Kemenesi Gábor virológus a Facebook-oldalán.

A pécsi szakember szerint a feltáratlan kapcsolatok az ismert megbetegedések között további eseteket jelentenek. Minél több ismert eset van, annál több ismeretlenre számítanak, amíg ezek kapcsolódása nem feltárt. Jelenleg a vírusfertőzés 227 megerősített és több mint 300 megerősített vagy gyanított esettel rendelkezik 19 országban.

Kemenesi Gábor kiemelte, a vírus alapvető tulajdonságainak megváltozására nem számítanak, de minél több emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb ablak nyílik az emberi terjedéshez történő adaptációra vagy ami még rosszabb, az európai állatvilágra történő átugrásra.

"Minél nagyobbat szalad a vírus, annál nagyobb az esély a nem kívánatos meglepetésekre" – közölte.

"Ne keressük mindenáron a majomhimlő tüneteit magunkon és ne rettegjünk a buszon. Egyelőre a terjedés több szuperterjesztési eseménye is melegrendezvényekhez volt köthető, és nem a koronavírushoz hasonló véletlenszerű, széles körű közösségi terjedésről van szó" – hívja fel a figyelmet a virológus.

Mint fogalmaz, a genetikai vizsgálatok egyelőre egy behurcolásra és az abból történő terjedésre utalnak. A vírusgenomikai elemzések alapján a mostani vírus nagyon hasonló a 2018-ban, több helyen is leírt vírushoz, minden jel szerint annak egy leszármazottja. A probléma, hogy igen nehéz megítélni a vírusgenomban található mutációk szerepét, egyelőre csupán annyit tudni, hogy vannak változások a genomban, ami egy természetes folyamat eredménye, ám ezek száma némileg magasabb a vártnál.

"A vírus alapvető tulajdonságain azonban ezek sem változtatnak, közeli kontaktusra van szükség a terjedéshez és a mostani helyzetben, a jelenlegi adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint" – írja Kemenesi Gábor.