A terv szerint tizenkét olyan területe van az életnek, amelyben változásokat hoz a koronavírussal való együttélés: a Fehér Ház szakértői is dokumentumban foglalták össze, mire kell odafigyelni, és 24 szakértő független csoportja, a Covid Roadmap Group is ismertette saját meglátásait egy 132 oldalas jelentésben.

A két dokumentum tartalmaz átfedéseket – íme, ezek azok a területek az ABC News cikke szerint, amelyeken változtatnunk kell, hogy minél nagyobb biztonságban tudhassuk magunkat.

Terápia és megelőzés

Mivel valószínű, hogy a vírus rezisztenssé válna az antivirális szerekre, ha egyetlen fajtát használnának azokból, a leghatékonyabb terápiát 2-3 készítmény koktélja jelentheti. A jelentés egy új programot szorgalmaz, amely egy vírusellenes koktél kifejlesztését tűzi ki céljául, illetve szeretné elérni azt is, hogy a pozitív teszteredménnyel rendelkezők egy napon belül kezelést kaphassanak vagy klinikai kísérletbe kerülhessenek.

Emellett új vakcinaplatformok fejlesztését is sürgeti, melyek közt nyálkahártyán ható és kombinált oltások is lehetnek. A végső cél egy pán-koronavírus oltás kifejlesztése.

Kiterjedtebb tesztelés

A független bizottság úgy látja, jelenleg nem megfelelő a betegség nyomon követése: olyan PCR- és gyorstesztek elérhetővé tételét szorgalmazzák, amelyek minden légúti vírust kiszűrik, nem csak a SARS-CoV-2-t. A gyorsteszteknek mindenütt elérhetőnek, hozzáférhetőnek és

ingyenesnek vagy nagyon olcsónak kell lenniük.

A jelentés ezen túl olyan megfigyelőrendszerek kialakítását is szeretné elérni, amelyek a környezetben és az állatvilágban is figyelik a kórokozókat, nyomon követik az új vírusvariánsokat, felmérik a lakosság légúti vírusokkal szembeni immunitását, valamint monitorozzák a kórházi felvételeket, az intenzív osztályra való felvételeket és a halálozásokat. A hosszú Covid tanulmányozás és monitorozása is a kiemelten fontos feladatok közé tartozik.

Jobb egészségügy kell

A szakemberek azt is megjegyezték, hogy az egészségügyi személyzet létszáma alacsony és veszélyesen magas a kiégéssel küzdő dolgozók aránya. A pandémia rámutatott arra, hogy rossz levegőminőség mellett éljük mindennapjainkat: minden középületben folyamatosan ellenőrizni kellene azt, iskolák mellett nagy lakókomplexumokban is komoly légszűrő berendezések alkalmazására is szükség van.

Csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket

A jelentés elismerte a világjárvány aránytalan hatását a színes bőrűekre, a vidéki közösségekre és más rosszul ellátott csoportokra, és olyan megoldásokra és stratégiákra szólít fel, amelyek "prioritásként kezelik az egészségügyi méltányosságot és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését, azzal a végcéllal, hogy olyan méltányos közegészségügyi rendszert építsenek ki, amely képes elérni az rosszul ellátott és hagyományosan elhanyagolt népességcsoportokat".

Az új normális jobb életminőséget hozhat

Összességében a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az új normalitás az életminőség javulását jelentheti.

"Valószínűleg jobb lesz a munka és a magánélet egyensúlya több távmunkával és kevesebb ingázással, a nagy hatékonyságú vakcinák és terápiák fejlesztésének platformja gyorsabban működik majd, jobb lesz a beltéri levegőminőség, kevesebb légúti fertőzés fordul elő mindenféle formában, valamint hatékonyabb lesz a felügyelet az új vírusos fenyegetések előrejelzésére és az azokra való reagálásra" – írta a csoport.

Mindehhez ugyanakkor komoly erőforrások mozgósítására is szükség lesz.

"Még ha a koronavírushoz hasonló járvány csak egyszer fordul elő egy évszázadban, az ilyen jellegű beruházások nagy megtérüléssel járnak.

Úgy kell gondolkodnunk, mint egy vállalkozásnak.

Ez olyan tőkebefektetés, amely a társadalom számára nagy megtérülést fog hozni" – vélekednek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!