Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Túljártak a szarkák a kutatók eszén, megszabadultak a nyomkövetőktől

Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.

Először figyeltek meg madaraknál ilyen "önzetlen, társas problémamegoldó viselkedést" - hangsúlyozta Dominique Potvin, a University of the Sunshine Coast (USC) állatökológia professzora, a kutatást bemutató tanulmány szerzője.

Mint hozzáfűzte: különösen azért okozott a kutatócsoport számára meglepetést, mert egyikőjük sem hallott még arról, hogy állatok együttműködtek volna a nyomkövetők eltávolításában.

A szarkák tucatnyi példányból álló társas csoportokban élnek, ezen belül szaporodnak és együtt nevelik fel fiókáikat. A territoriális madarak arról ismertek, hogy lecsapnak a gyanútlan járókelőkre, hangjuk erőteljes, agresszív.

A kutatócsoport eredetileg az ausztrál szarkacsoportok közötti társas kapcsolatokkal összefüggő kísérleteket tervezett. A madarakra könnyű hámmal rögzítették a nyomkövető eszközöket, melyet úgy terveztek, hogy minimális hatást gyakoroljon rájuk. Egy órán belül azonban az összes madár együtt dolgozott azon, hogy levegyék a hámokat.

"Először nagyon megdöbbentünk, mert ez nemcsak azt jelentette, hogy a madarak másképp viselkednek, és megpróbálják levenni a nyomkövető eszközöket, hanem azt is, hogy a nyomkövető eszközök valószínűleg befolyásolták a viselkedésüket" - fogalmaztak a kutatók, akiknek tanulmánya az ausztrál Field Ornithology folyóiratban jelent meg.

Érdekes módon azok a szarkák is segítettek a nyomkövető levételében társaiknak, amelyeken nem volt ilyen eszköz.

Potvin szerint ez a "megmentő viselkedés" felveti a faj altruizmusra való képességének kérdését, vagyis hogy megvan-e bennük az önzetlen segítségre való hajlam.

"Ez egy igazán kifinomult társas viselkedés kombinációja, ráadásul problémamegoldó viselkedés. Nemcsak csapatként oldják meg a problémákat, de a segítő szarka valójában nem kap jutalmat" - magyarázta a kutató.

Potvin úgy véli: "ha megértjük, hogyan reagálnak az állatok a környezetükben bekövetkező bizonyos változásokra, az segíthet megérteni, hogy képesek lesznek-e hosszú távon megbirkózni az új helyzettel, képesek lesznek-e megmaradni, vagy segítenünk kell nekik, esetleg változtatnunk kell a gyakorlatunkon".

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×