A fosszilis üzemanyagok elégése során felszabaduló toxikus anyagokhoz is köthető a termékenység csökkenése dán kutatók szerint, akik már meglevő kutatási anyagok összegzésével jutottak erre a megállapításra. Az adatelemzést azért kezdték meg, mert az elmúlt 50 évben folyamatosan egyre kevesebb gyermek születik nemcsak Dániában, hanem más iparosodott országokban is.
A kutatók szerint minden tizedik dán gyermek asszisztált reprodukcióval születik, a férfiak több mint egyötöde pedig nem vállal gyermeket. Úgy tűnik, ez a tendencia az iparosodás kezdetén indult és a szakértők szerint kiegyensúlyozatlan demográfiai helyzethez vezethet, magyarán túl kevés lesz a fiatal az idősebb generációk eltartásához a The Guardian cikke szerint.
Társadalmi-gazdasági okokon felüli a magyarázat
"Keveset tudunk a népesség meddőségéről, így a következő lépés az lenne, hogy kiderítsük, miért nem vállal gyermeket olyan sok fiatal pár" – mondja Niels Erik Skakkebæk, a dániai Koppenhágai Egyetem professzora, a Nature Reviews Endocrinology című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A csökkenő születésszámot gyakran kulturális és társadalmi-gazdasági tényezőkre vezetik vissza: a tervezett gyermekvállalásra, a fogamzásgátláshoz és az abortuszhoz való hozzáférés növekedésére, valamint a nők változó társadalmi szerepére. Az oktatásban és a munkaerőpiacon való részvétel valóban késlelteti a gyermekvállalást, az adatok azonban azt mutatják, hogy
a terhességek száma már a fogamzásgátló tabletta bevezetése előtt is csökkent, az abortuszok száma is csökkent összességében az évek során, a vetéléseké ugyanakkor 1990 óta 1-2 százalékkal nőtt.
A genetika nem ad magyarázatot
A kutatások egyre nagyobb arányban mutatnak ki meddőséget olyan okokból, mint hererák kialakulása, a spermiumok és petesejtek elégtelen minősége, a fiatal nők korai pubertása és a fiúcsecsemők nemi szerveinek veleszületett rendellenességeinek növekedése.
Mindez nem magyarázható genetikával, mivel az evolúció ilyen mérvű változásokat hosszabb időszakon és több generáción keresztül képes elérni, ami Skakkebæket és kollégáit arra ösztönözte, hogy vizsgálják meg a fosszilis tüzelőanyagokból származó mérgező szennyezőanyagoknak való kitettség hatását, amely az ipari forradalom óta léteznek.
"Ami ebben a tanulmányban megdöbbentett, az az a megállapítás, hogy a modern élet nagy részének a fosszilis tüzelőanyagok megléte az alapja. Nem gondolunk ezekre az anyagokra, amikor egy pár cipőt veszünk" – mondja Skakkebæk.
Testünkben is ott van sok mérgező anyag
A fosszilis tüzelőanyagok szó szerint mindenütt jelen vannak: az emberek vérében, vizeletében, ondójában, méhlepényében és anyatejében, valamint zsírszövetében is megtalálták őket. Számos fosszilis tüzelőanyagból származó szennyezőanyag beavatkozik a hormonrendszerbe és negatív hatással vannak a reproduktív egészségre.
"Állatkísérletekből tudjuk, hogy a műanyagok és a vegyi anyagok problémákat okozhatnak az állatok szaporodásában. Embereken nem végezhetünk ilyen expozíciós vizsgálatokat, mert nem lenne etikus, de az állatkísérletekből eleget tudunk ahhoz, hogy aggódjunk" – fogalmazott Skakkebæk.
Az állatokból származó adatok szerint a női és a férfi reprodukciós képességet azonos szintű expozíció eltérő módon befolyásolja,
a korai terhesség pedig különösen érzékeny időszak.
A szennyezőanyagok és a terméketlenség közti összefüggéseket most szisztematikusan kell megvizsgálni, és azokat az életmódbeli változásokkal, mint például a kevesebb testmozgással, a dohányzással, az elhízás növekvő arányával, az alkoholfogyasztással és az étrend változásával együttesen értékelni, hogy többet megtudhassunk arról, mit tesz szervezetünkkel az üzemanyagokból fakadó légszennyezés.