eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kijárási korlátozásról szóló plakát az újpalotai Késmárk utcában 2020. március 27-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Megvan, mitől sikeres egy város járványkezelése

Egy londoni elemzőintézet öt szempont mentén értékelte a világ nagyvárosainak járványkezelési taktikáit,

Nemcsak országos, hanem városi szinten is érdemes értékelni, hol mennyire kezelték hatékonyan a koronavírust: a fertőzési adatoknál és a maszkviselési szabályoknál komolyabb mélységbe tekintő szempontrendszer alapján született meg most 114 nagyváros, köztük Budapest felvonultatásával egy rangsor.

A CNBC cikke ismerteti a londoni Deep Knowledge Analytics listáját, amelyben öt változó mentén állították sorrendbe a városokat. A szempontok a következők voltak: gazdasági ellenálló-képesség, kormányzás, egészségügyi ellátás, karantén és vakcinázás.

Budapest a 35. lett

A sorrend felállításához 8200 adatpontot elemeztek a cég munkatársai, ezekben figyelembe vették a kötelező karantén hosszától a leginkább érintett szektorokban felajánlott gazdasági csomagokat is. Végül a top 50 város sorrendjét hozták nyilvánosságra, amelyek közt a 35. helyen sorolják fel Budapestet. Az első három helyre Abu-Dzabi, Szingapúr és Szöul kerültek.

Természetesen a listán előkelő helyen szereplő településeken élők közül sokan nem értenek egyet városuk jó helyezésével: a koronavírussal kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel és oltási kötelezettségek dühöt és zűrzavart váltottak ki sok helyen a világon, a helyzet Európában és az Egyesült Államokban nagyszabású tiltakozásokhoz, Ázsia és Ausztrália egyes részein pedig úgynevezett zéró Covid stratégiák tagadásához vezettek.

Míg Szöulban és Abu-Dzabiban nőtt a kormányzattal való elégedettség aránya, addig a jelentés szerint az elemzett városok 80 százalékában visszaesett a világjárvány alatt.

A városok átlagpontszáma 55,36 volt 100 pontból,

ami azt jelzi, hogy minden városnak van hová fejlődnie - mondta Alekszej Cresniov, a DKA igazgatója.

Tanulságok a jól teljesítőktől

Cresniov szerint a listán előkelő helyet elfoglaló városok általában korán és gyorsan cselekedtek. A jelentés szerint azok az országok, ahol a közelmúltban bekövetkezett egészségügyi válságok miatt válaszlépéseket terveztek - például Szingapúr, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emírségek -, jobban felkészültek. Olaszország ezzel szemben rendelkezett világjárványtervvel, de nem hajtotta végre azt - mondta Cresniov.

A lista élén azok a városok álltak, amelyek már rendelkeztek a szerződéskövetéshez, a telemedicinához és a védőoltások terjesztéséhez kapcsolódó technológiával, vagy gyorsan tudtak ilyet fejleszteni.

A tekintélyelvű kormányokkal rendelkező országok és a világjárvány leküzdésére szigorú intézkedéseket bevezető államok nagyvárosai szintén előkelően szerepeltek a rangsorban, bár a helyzet alakulásával szükségessé vált az egyensúly megteremtése.

A későbbi szakaszokban a legfontosabb dolog az egyensúly volt a lezárások és a lakosság erőforrásainak védelmezése között, mondta Cresniov, hozzátéve, hogy a lezárások a gazdasági és pszichológiai károk növekedésével kezdtek kudarcot vallani.

A helyi önkormányzatokban bízó lakosság jobban helyt állt a koronavírus elleni küzdelemben. Ez nyilvánvaló Abu-Dzabiban és általában Ázsiában, ahol amikor a kormány azt mondta, hogy világjárvány van, és maradjanak otthon, az emberek engedelmeskedtek. Ezzel szemben a jelentés szerint a bizalom hiánya akadályozta a világjárványra adott válaszlépéseket Hongkongban, Oroszországban és a nyugati liberális demokráciákban, például az Egyesült Államokban, Kanadában és számos európai országban.

Kevesen laposították el a görbét

A jelentés további megállapításai a következők voltak:

  • a világjárvány világszerte a nemzeti kormányok és az önkormányzati hatóságok közötti gyenge koordinációra mutatott rá,
  • egyetlen város sem rendelkezett olyan egészségügyi kapacitással, amely a világjárvány okozta hatalmas megbetegedési hullámok kezeléséhez szükséges lett volna,
  • a városok csupán 10%-a készített jól átgondolt terveket a polgárok és a vállalkozások gazdasági támogatására, a jó példák közt van Berlin, London és Torontó,
  • csak a városok negyedében sikerült ellaposítani a járványgörbét,
  • 17 százalékában a településeknek sikerült jól átgondolt járványkezelési tervet létrehozni,
  • a jelentés szerint a világ országai inkább egyénileg, mint közösen reagáltak a világjárványra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×