Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.63
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

A maszkviselés is lehet fertőző

A Yale Egyetem kutatói jutottak erre.

A széles körű maszkviselés másokat is maszkviselésre ösztönöz - állapította meg a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya.

A PLOS One folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány két felmérésen alapult, amelyeket az Egyesült Államokban és Olaszországban végeztek, olyan országokban, ahol súlyos volt a koronavírus-járvány. A vizsgálat bebizonyította, hogy amikor mindkét országban egyre több ember viselt maszkot, az olyan öngerjesztő körforgást hozott létre, amely másoknál is megerősítette ezt a viselkedést.

A kutatók szerint a koronavírus-járvány elleni védekezésként egyre gyakoribb maszkviselés olyan társadalmi normát teremtett, amely felbátorítja az embereket, hogy nyilvános helyeken maszkot hordjanak - írja a Phys.org internetes portál.

"Az emberek nagyobb valószínűséggel viselnek maszkot, és másokat is erre ösztönöznek, ha a maszkviselés mindenütt jelen van" - magyarázta Scott E. Bokemper, a Yale Társadalmi és Politikai Tanulmányok Intézete és az Amerikai Politikai Központ munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban hatékonyabbak azok a közegészségügyi kampányok, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy az emberek mások védelmében viseljenek maszkot, mint azok a felhívások, amelyek azt emelik ki, hogy a maszkok hogyan védik a viselőt.

A tanulmányon a Yale kutatói a Columbia Egyetem munkatársaival, valamint olaszországi és svájci intézményekkel közösen dolgoztak.

A kutatók 2020. október 1. és október 22. között az Egyesült Államokban, valamint 2020. október 22. és november 8. között Olaszországban végeztek felmérést. Abban az időben az Egyesült Államokban nem volt országosan kötelező a maszkviselés, míg Olaszországban igen. Az amerikai és az olasz felmérésben 3100, illetve 2659 válaszadóból álló minta szerepelt.

"Nem láttunk bizonyítékot arra, hogy a maszkot viselő emberek számának növekedése ösztönözte volna a maszk használatának mellőzését" - mondta Gregory A. Huber, a Yale politológia professzora, a tanulmány társszerzője. "Inkább azt tapasztaltuk, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel követték a társadalmi normát azáltal, hogy maszkot viseltek, vagy közbeléptek, amikor olyan valakivel találkoztak, akinek az orráról lecsúszott a maszk" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×