Mivel a pandémia miatti karantén feloldása után egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodákba és iskolákba, brit kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben.

A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxidtartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző kolléga.

Így például egy jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a kockázat azonban megnő, ha a helyiség rosszul szellőzik, vagy ha a dolgozók olyan tevékenységet végeznek, amely több beszédet igényel. Például

egy megfelelően szellőző, de zajos telefonos ügyfélszolgálat irodájában minden egyes fertőzött személy két-négy másik személyt is megfertőzhet.

A kockázat akkor is megnőhet, ha a fertőzött személy szuperterjesztő.

A modell szerint egy iroda kihasználtságának felére csökkentése negyedére csökkentheti a levegő útján történő terjedés kockázatát. A modellt kidolgozó tudósok az Indoor and Built Environment című folyóiratban publikálták eredményeiket.

A rosszul szellőző és nagy kihasználtságú helyiségekben a szén-dioxidszint magasabb, tehát

a szén-dioxidszint ellenőrzése jelezheti az üzemeltetőknek, hogy hol nagy a kockázata a koronavírus-fertőzés levegőben való terjedésének.

Ez alapján be tudnak avatkozni: javíthatják a szellőzést vagy átalakíthatják a helyiségeket használók létszámát.

Paul Linden, a Cambridge-i Alkalmazott Matematika és Elméleti Fizika Tanszék professzor, a tanulmány társszerzője társszerzője elmondta, hogy a kereskedelemben kapható szén-dioxidszintmérőket már telepítik az iskolákban, és egyúttal azt javasolta, hogy a munkahelyeken is telepítsék őket.

Henry Burridge, az Imperial College London tudósa, a tanulmány társszerzője kiemelte: a modell azt mutatja, hogy a közös használatú helyiségek szellőzésének és kihasználtsági szintjének szabályozásával kezelni lehet a koronavírus és a hozzá hasonló vírusok okozta levegőben terjedő fertőzés kockázatát - olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.