Kipirosodott, irritált bőr, viszketés, hólyagok – ezek a rovarcsípések jellegzetes tünetei, melyek a legtöbbször néhány nap alatt és fájdalom nélkül elmúlnak.

Ám ha a csípés helye elfertőződik, csalánkiütés vagy torokduzzanat alakul ki, esetleg a gyulladt terület átmérője nagyobb, mint 10 centi, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, függetlenül attól, hogy pók, szúnyog, ágyipoloska vagy egyéb rovar okozza a fájdalmas tüneteket. Hazánkban is megjelent már a tigrisszúnyog, ami akár súlyos betegségeket is terjeszthet - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A szúnyogcsípés helyén kialakuló duzzanat, bőrpír az esetek nagy részében veszélytelen, vakarni azonban nem szabad,

mert kisebesedéshez és a sebek elfertőződéséhez vezethet, ami további panaszokat okozhat. A legtöbb esetben a csípés okozta irritáció egy-két napon belül elmúlik, a kellemetlen viszketés pedig többféleképpen is kezelhető: hűsítő vagy egyéb nyugtató hatású krémekkel – mondja dr. Bánvölgyi András, a Semmelweis Egyetem Bőr,- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Hozzáteszi: a rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciókat vált ki.

Szúnyogcsípés esetén nagyon ritka esetben, de más rovarok csípésénél gyakrabban akár súlyos tünetek is kialakulhatnak, mint a csalánkiütés, vagy akár a torok duzzanata, ilyenkor

orvoshoz kell fordulni.

Az egyéni érzékenység ugyanis nagyon különböző, de a valódi allergiás reakció az egyszerű szúnyogcsípés esetében nem bizonyított. Egyes csípőszúnyog fajok azonban – például a tigrisszúnyog már Magyarországon is megjelent – akár súlyos betegségeket is terjeszthetnek – úgy, mint nyugat-nílusi lázat, sárgalázat, Dengue-lázat vagy a Zika-vírust. Ezek közül a nyugat-nílusi láz – szerencsére ugyan ritkán – de már hazánkban is előfordult. A tigrisszúnyog csípése egyébként is hevesebb allergiás tüneteket vált ki, így a viszketés mértéke nagyobb bőrfelületet is érinthet és a duzzanat sokkal lassabban múlik el.

Tigrisszúnyog csípése esetén, ha nagyszámú, több centiméter átmérőjű csípésekről van szó érdemes orvoshoz fordulni. Ezáltal gyorsabban kezelhető az allergiás reakció gyógyszerekkel és krémekkel.

Amennyiben ez a fajta szúnyog csípett meg valakit és utána láz, hányinger, fényérzékenység, izom-, ízületi és csontfájdalom, esetleg a bőrön vagy a szájban bevérzések jelentkeznek, akkor haladéktalanul forduljon orvoshoz, mivel ezek súlyos, a fent részletezett fertőzésekre utalhatnak.

A szúnyogoktól részben eltérő csípésük van a pókoknak, mely a legtöbb esetben egyszerűen felismerhető, ugyanis jól látható az egymástól 1-2 mm-re lévő szúrtcsatorna, ami a pókcsípések jellemzője. A tipikus pókcsípés enyhébb esetben kisebb terjedelmű piros, szúró, viszkető, égő érzéssel járó duzzanatot okoz, amelyet óvatos jegeléssel, hűsítő vagy gyulladáscsökkentő lokális készítményekkel kezelhetünk. Ilyen esetekben a tünetek néhány nap alatt elmúlnak – teszi hozzá dr. Bánvölgyi András.

Azonban, ha a gyulladt terület 10-20 cm átmérőjű lesz, hólyagok, esetleg láz alakul ki, a szúrás helye kemény vagy gennyes lesz, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Hazánkban

csak néhány pókfajta jelent veszélyt

az emberre – mérges dajkapók, pokoli cselőpók – bár ezek mérge sem halálos, de marásuk kifejezett fájdalommal, akár általános rosszulléttel járhat, szerencsére ezek azonban viszonylag ritkán fordulnak elő – mutat rá az egyetemi adjunktus.

Az

ágyi poloska

gyakorta észrevehetetlen, éjszaka csíp és a tünetek csak másnap vagy napokkal később jellenek meg és egyénenként különbözőek. Duzzanatokat, viszketést, hólyagokat okozhatnak, de van olyan is, akinél semmilyen panasz nem jelentkezik – ismerteti a szakember. A csípés centrumában egy szúrt pont látható és ez ismétlődhet, ugyanis az ágyi poloskánál jellemző a hármas tünet megjelenése, ami azt jelenti, hogy a rovar csíp, továbbmegy, megint csíp, majd továbbmegy, és így tovább, ezt nevezik „reggeli-ebéd-vacsora”- jelenségnek – magyarázza dr. Bánvölgyi András. A csípések helye alapvetően a kar, láb, ritkábban a törzs. Amennyiben ilyen tünetek jelentkeznek, és a csípések hólyagossá válnak, érdemes orvoshoz fordulni, ilyenkor a kezelés általában hűsítő- és szteroid alapú krémekkel történik.

Kullancscsípés

esetén, amennyiben megjelenik az úgynevezett Lyme-folt (orvosi nevén erythema chronicum migrans), vagyis a csípés körül körkörösen terjedő, kokárda alakú vagy egybefüggő köralakú/ ovális bőrelváltozás, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A Lyme-folt a leggyakrabban a csípés után 1 héttel indul el, átmérője általában eléri vagy meghaladja az 5 cm-t, gyakorta nem viszket és más panaszt sem okoz, de számos ettől eltérő atípusos megjelenése is lehetséges. A típusos bőrtünet alapján felállítható lehet a Borrelia burgdorferi baktérium okozta Lyme-kór diagnózisa, mely a megfelelő célzott antibiotikum terápiával időben és jól kezelhető.

A

méh és darázscsípés

komoly anafilaxiás sokkot is okozhat az erre allergiás egyéneknél, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel. Súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat a csípés hatására. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és ha rendelkezésre áll adrenalin tartalmú sürgősségi injekció azt a betegnek mielőbb meg kell kapnia.

Ezen kívül, ha anafilaxiás reakció nem is lép fel, de a csípés átmérője meghaladja a 10-15 cm átmérőt, vagy a csípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, szintén szakorvoshoz kell menni, mert ezek is allergiás reakcióra utalnak.