A járvány első hónapjaiban az akut esetek kezelésének igénye miatt kevesen fókuszáltak a hosszú Covidként megismert tünetegyüttesre – az érintetteket leszámítva. Athena Akrami neurológus és csapata azóta 205 tünetfajtát azonosított több ezer betegnél: fáradékonyság, száraz köhögés, légszomj, fejfájás és izomfájdalom, valamint ehhez hasonló tünetek szerepelnek a listán. A kutató, aki maga is hosszú covidos, a fél év elteltével is tapasztalható tünetek közt a fáradékonyságot, a terhelés utáni rossz közérzetet és a kognitív diszfunkciót jegyezte fel leggyakoribbként.
Ma már elismert, hogy komoly egészségügyi problémával állunk szemben, a WHO januári állásfoglalása pedig azt is fontosnak nevezi, hogy a koronavírusos betegek rendelkezésére álljon a hosszú Covidot kezelő intézmény is, ha az szükséges.
A nők érintettebbek
Egyelőre még rejtély, miért csak bizonyos betegeket érint ez az állapot, és hogy ki van veszélyben – írja a Nature. Kezdetben a kórházban ápoltakkal kapcsolatban kutatták az állapotot, de egyáltalán nem kell súlyos fertőzésen átesni ahhoz, hogy valakinél hosszú Covid legyen megállapítható. Brit kutatások szerint a pozitív teszteredményt kapók 13,7 százaléka tapasztal tüneteket még 12 hét elmúltával is. Ha ez a brit adat megfelel a valóságnak, az azt jelenti, hogy
a világon 16 millió hosszú covidos él.
Szintén innen származó adatok szerint a nők valamivel gyakrabban érintettek.
"Ha férfi vagy és elkapod a koronavírust, nagyobb valószínűséggel kerülsz kórházba és nagyobb valószínűséggel halsz meg. Ha túléled, nőként sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek nálad hosszan tartó tünetek" – fogalmaz Rachael Evans, egy kórházi kezelést követő koronavírussal kapcsolatos kutatás egyik résztvevője.
A középkorúak felülreprezentáltak
Mindezen túl a középkorúak érintettsége a legnagyobb, a 35-49 évesek negyedénél alakul ki az állapot. Fiataloknál és idősebbeknél kevésbé gyakran, bár az idősek esetében a rosszabb halálozási arány torzíthatja a képet. Mindennek ellenére a hosszú Covid gyerekeknél sem ismeretlen:
a 2–11 éves érintettek közel tíz százaléka öt hét után is tapasztal tüneteket, miközben ezeket általában elbagatellizálják az orvosok.
Arra, hogy mi lehet a hosszan fennmaradó tünetek magyarázata, még nem sikerült rájönniük a kutatóknak. Az valószínűtlen, hogy a vírus maradna aktív a szervezetben, igaz, a töredékei hosszan megmaradhatnak a testünkben és akár okozhatnak tüneteket is. Lehetséges ugyanakkor, hogy az immunrendszer meghibásodása a felelős: másképp fogalmazva a hosszú Covid autoimmun betegség. Mások szerint ugyanakkor nincs egyetlen egyszerű magyarázata az állapotnak, bár ha ez megszületne, sokat segítene a kezelésében is.
Kutatják a gyógymódot
Az nem ismeretlen, hogy egy fertőzés után megmaradhatnak tünetek, és az sem, hogy ezek hosszan kitartanak. Azt viszont, hogy ezekkel mit lehet kezdeni és hogyan kezelhetjük őket, a betegség megértésének hiányában egyelőre nem tudjuk. Egyes országok megkezdték hosszú Coviddal foglalkozó intézmények működtetését, illetve befektetnek az állapot kutatásába is.
Az biztos, hogy multidiszciplináris megközelítés szükséges a betegséghez, mivel
egy ember akár 16-17 tünetet tapasztalhat.
A kérdés ugyanakkor társadalmi és politikai is, mivel a hosszú Coviddal küzdőknek pihenniük kell hónapokon át: akad olyan szakértő, aki fogyatékosságként szeretné elismertetni.
Kérdéses az is, az oltások mennyiben segítenek az állapoton, illetve milyen gyógyszerek javíthatnak rajta. Utóbbival kapcsolatosan folynak a kutatások, hisz a betegeket jelenleg egy dolog érdekli: mitől lehetnek jobban.