Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Hosszú Covid: a középkorúak és a nők érintettebbek

Fájdalmak, fáradtság, kognitív diszfunkció, légszomj, köhögés: változatos tünetekkel jelentkezhet a hosszú Covid, mely hónapokig, sőt, akár egy éven túl is sútjhatja azokat, akiknél hosszan maradnak meg a koronavírs-fertőzés tünetei.

A járvány első hónapjaiban az akut esetek kezelésének igénye miatt kevesen fókuszáltak a hosszú Covidként megismert tünetegyüttesre – az érintetteket leszámítva. Athena Akrami neurológus és csapata azóta 205 tünetfajtát azonosított több ezer betegnél: fáradékonyság, száraz köhögés, légszomj, fejfájás és izomfájdalom, valamint ehhez hasonló tünetek szerepelnek a listán. A kutató, aki maga is hosszú covidos, a fél év elteltével is tapasztalható tünetek közt a fáradékonyságot, a terhelés utáni rossz közérzetet és a kognitív diszfunkciót jegyezte fel leggyakoribbként.

Ma már elismert, hogy komoly egészségügyi problémával állunk szemben, a WHO januári állásfoglalása pedig azt is fontosnak nevezi, hogy a koronavírusos betegek rendelkezésére álljon a hosszú Covidot kezelő intézmény is, ha az szükséges.

A nők érintettebbek

Egyelőre még rejtély, miért csak bizonyos betegeket érint ez az állapot, és hogy ki van veszélyben – írja a Nature. Kezdetben a kórházban ápoltakkal kapcsolatban kutatták az állapotot, de egyáltalán nem kell súlyos fertőzésen átesni ahhoz, hogy valakinél hosszú Covid legyen megállapítható. Brit kutatások szerint a pozitív teszteredményt kapók 13,7 százaléka tapasztal tüneteket még 12 hét elmúltával is. Ha ez a brit adat megfelel a valóságnak, az azt jelenti, hogy

a világon 16 millió hosszú covidos él.

Szintén innen származó adatok szerint a nők valamivel gyakrabban érintettek.

"Ha férfi vagy és elkapod a koronavírust, nagyobb valószínűséggel kerülsz kórházba és nagyobb valószínűséggel halsz meg. Ha túléled, nőként sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkeznek nálad hosszan tartó tünetek" – fogalmaz Rachael Evans, egy kórházi kezelést követő koronavírussal kapcsolatos kutatás egyik résztvevője.

A középkorúak felülreprezentáltak

Mindezen túl a középkorúak érintettsége a legnagyobb, a 35-49 évesek negyedénél alakul ki az állapot. Fiataloknál és idősebbeknél kevésbé gyakran, bár az idősek esetében a rosszabb halálozási arány torzíthatja a képet. Mindennek ellenére a hosszú Covid gyerekeknél sem ismeretlen:

a 2–11 éves érintettek közel tíz százaléka öt hét után is tapasztal tüneteket, miközben ezeket általában elbagatellizálják az orvosok.

Arra, hogy mi lehet a hosszan fennmaradó tünetek magyarázata, még nem sikerült rájönniük a kutatóknak. Az valószínűtlen, hogy a vírus maradna aktív a szervezetben, igaz, a töredékei hosszan megmaradhatnak a testünkben és akár okozhatnak tüneteket is. Lehetséges ugyanakkor, hogy az immunrendszer meghibásodása a felelős: másképp fogalmazva a hosszú Covid autoimmun betegség. Mások szerint ugyanakkor nincs egyetlen egyszerű magyarázata az állapotnak, bár ha ez megszületne, sokat segítene a kezelésében is.

Kutatják a gyógymódot

Az nem ismeretlen, hogy egy fertőzés után megmaradhatnak tünetek, és az sem, hogy ezek hosszan kitartanak. Azt viszont, hogy ezekkel mit lehet kezdeni és hogyan kezelhetjük őket, a betegség megértésének hiányában egyelőre nem tudjuk. Egyes országok megkezdték hosszú Coviddal foglalkozó intézmények működtetését, illetve befektetnek az állapot kutatásába is.

Az biztos, hogy multidiszciplináris megközelítés szükséges a betegséghez, mivel

egy ember akár 16-17 tünetet tapasztalhat.

A kérdés ugyanakkor társadalmi és politikai is, mivel a hosszú Coviddal küzdőknek pihenniük kell hónapokon át: akad olyan szakértő, aki fogyatékosságként szeretné elismertetni.

Kérdéses az is, az oltások mennyiben segítenek az állapoton, illetve milyen gyógyszerek javíthatnak rajta. Utóbbival kapcsolatosan folynak a kutatások, hisz a betegeket jelenleg egy dolog érdekli: mitől lehetnek jobban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×