eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

GDPR-évforduló: a magyar weboldalak zöme ma is elbukik az adatvédelmi gyorsteszten

Egy friss felmérés szerint a vizsgált 250 oldalnak csak a tizede felel meg minden előírásnak.

A Liftup munkatársai 250 weboldalon található cookie-banner technikai működését vizsgálták abból az alkalomból, hogy három éve, 2018. május 25-én élesedett az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR, amely szigorúan előírja többek között azt, hogyan kell tájékoztatni a weboldalak látogatóit a személyes adataik kezeléséről.

A gyorstesztben arra jutottak, hogy az oldalak mindössze 10,4 százaléka olyan, ahol a süti- és követőkódok kezelésére vonatkozó technikai megoldások eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyeket az adatvédelmi rendelet és a marketing szolgáltató platformok (például a Facebook) szabályzata megkövetel.

Az adatok mélyére ásva azonban óriási eltérések mutatkoznak. A kereskedelmi oldalak például minimálisan az átlag fölött végeztek. A tájékoztatással és az adatok kezelésével kapcsolatos feltételrendszernek az ilyen oldalak 10,6 százaléka felel meg, míg a hotelek és éttermek weboldalainál ez az arány mindössze 4,5 százalék volt.

A vizsgált weboldalak 21,6 százalékán nem volt cookie-banner, 18 százalékán pedig adatkezelési tájékoztató. A vizsgált oldalak 50,8 százalékán futott le a Facebook Pixel a látogatók hozzájárulása nélkül.

Mindössze 17,4 százalék biztosította azt, hogy ha egy látogató elutasítja a követést, akkor az valóban meg is történjen, ráadásul a weboldalak 13,4 százaléka abban az esetben is futtatta azokat a megoldásokat, amelyek adatokat gyűjtöttek és továbbítottak a Google-nek vagy éppen a Facebooknak, ha a látogató az oldal sütibannerének technikai beállításaiban ennek kifejezetten az ellenkezőjét kérte.

“A vizsgálatunkban szereplő weboldalakról elmondható, hogy rendkívüli módon függenek a külső szolgáltatásoktól, hiszen mindössze kettő volt, vagyis kevesebb, mint 1 százalék, amelyik nem használt semmi olyan megoldást, ami felhasználói adatot ad át harmadik feleknek, például nincs rajta Google térkép, nem használ YouTube-videót, vagy nem követi a felhasználóit remarketing hirdetésekkel – mondta el Lévai Richárd közösségimarketing-szakértő, a Liftup Kft. ügyvezetője. – Ugyanakkor az is látszik, hogy a nagyobb cégméret és a nemzetközi háttér több eséllyel jelenti azt, hogy az adatvédelemre is erősebb fókusz kerül. Hiszen a nemzetközi és a hazai nagyvállalatok, valamint a középvállalatok körében 17,7 százalék volt a technikai megfelelés aránya, míg a mikro- és kkv-szektorban ugyanez 10,3 százalék. A közigazgatásban, a civilszférában valamint a politikai oldalak között pedig nem találtunk olyat, amelyik technikailag jól kezelte az adatvédelmet.”

A kutatás nemcsak az adatvédelem technikai működésére tért ki, hanem a cookie-bannerek megjelenésével is foglalkozott. A cookie-bannerek a legtöbb weboldalon a képernyő alján helyezkednek el, ami önmagában nem baj. A probléma azonban az, hogy a weboldal látogatóinak a legtöbb esetben nem tűnik fel, hogy ott tudnak döntést hozni az adataik kezeléséről a felület mérete miatt. Éppen ezért a szemük átsiklik rajta, ami – ha jól van beállítva a rendszer technikailag – hátrányt jelent a weboldal-tulajdonosoknak üzleti szempontból, hiszen a marketingmegoldások a jóváhagyásig nem indulnak el.

Az ellenőrzött weboldalaknak mindössze 4,8 százalékáról mondható el, hogy az adatvédelem vizsgált feltételeinek megfelelt és a cookie-banner is elég látványos volt ahhoz, hogy a látogatóik informáltan és egyértelműen tudjanak döntést hozni.

A többi weboldal vagy nem felelt meg az adatvédelmi követelményeknek, vagy hiába sikerült ezt elérnie, az alkalmazott cookie-bannerek megjelenése a cég marketing- és üzleti érdekei ellen dolgozik. E két – néha egymásnak ellentmondó szempontnak – a vizsgálatban részt vett weboldalak töredéke tudott csak megfelelni.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×