Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Thomas Terberger

Meglepő felfedezés a pénzről

Régóta elfogadott elképzelést kérdőjelez meg egy új tanulmány.

Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (i.e. 1350-800) Európa lakói - állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.

A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai "globális piachoz" nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként - olvasható a PhysOrg tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.

Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.

Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és

a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.

A kutatók szerint a történelem előtti kereskedelemre olyan primitív rendszerként szokás tekinteni, amely az árucserére épült, míg a pénz megjelenése egyfajta evolúciós mérföldkő volt valamikor a nyugati állam-társadalmak létrehozásának idején.

A mostani tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést annak az elméletnek a bemutatásával, amely szerint a pénzhasználat egy alulról felfelé meghonosodott gyakorlat, nem pedig egy felülről érkezett rendelkezés eredménye volt.

A Nyugat-Eurázsiában használt bronzkori pénz egy olyan társadalmi-politikai kontextusban jelent meg, ahol vagy nem léteztek közintézmények (mint a mai Európa területén), vagy nem állt érdekükben bármilyen monetáris politika ráerőltetése a népességre (mint Mezopotámiában). A pénzt az egész népesség széles körben és napi szinten használta.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×