eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Pixabay

Mikroműanyagok: még nem tudjuk, mennyire veszélyesek

Napi szinten fogyasztunk mikroműanyagokat ételben és italban egyaránt: a kutatók jelenleg még csak tapogatóznak, amikor azt vizsgálják, ennek milyen hatása lehet szervezetünkre.

Hogy mi a közös egy műanyag ételesdobozban és egy cumisüvegben? Anyagukon túl az is, hogy használatuk közben apró darabkák, úgynevezett mikroműanyagok kerülhetnek a bennük található ételbe. Dunzhu Li és kutatótársai tavaly kalkulálták ki, hogy ha egy tápszeres baba napi adagját mindig a cumisüvegben felrázva készítik el a szülők, naponta egymillió darabnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat a csecsemő az étel mellett.

Az biztos, hogy mind fogyasztunk ilyen formában műanyagot, de azt nem tudjuk, mennyire káros ez – írja a Nature.

"A potenciális veszély magas lehet" – vélekedik Li.

Már mindehol ott vannak

A kutatókat húsz éve aggasztják a mikroműanyagok, igaz, kezdetben a tengerek élővilága miatt okoztak nekik fejfájást. A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb darabkák, melyek ma már

az óceánok mélyén, a sarki vizekben és jégtakaróban, az asztali sóban, a sörben és a csapvízben is ott vannak,

sőt, az esővel is a talajra hullanak. Az apró részecskék évtizedek alatt bomlanak föl teljesen. Már 2015-ben azt becsülték az oceonográfusok, hogy 15-51 trillió mikroműanyag lebeg szabad vizeinkben világszerte. Mikroműanyagok pedig folyamatosan keletkeznek nemcsak a lebomló palackok miatt, de az autók az úton hagyott nyomaiból és mikroszálas ruháinkból leeső részecskék révén is.

Mindenki fogyasztja őket

A vízben, levegőben, sóban és tengeri élővilágban található mikroműanyag-mennyiség alapján mindannyian napi szinte fogyasztunk mikroműanyagot: néhány tucat részecskétől kezdve akár a százezres nagyságrendig is terjedhet a lenyelt mennyiség. Albert Koelmans környezetvédelmi kutató szerint legrosszabb esetben évi

egy hitelkártyának megfelelő műanyagmennyiség

megy át emésztő szervrendszerünkön.

Nehéz megbecsülni, mekkora rizikót jelent ez. Legalább száz kutatás született már a témában, az eredmények azonban nehezen értékelhetők. Az biztos, hogy az egy mikrométer alatti, legkisebb részecskék aggasztják leginkább a kutatókat, ezek ugyanis képesek akár a sejtekbe is bejutni és a működésüket megzavarni. Ráadásul ezek olyan kicsik, hogy még a kutatók is nehezen tudják őket észrevenni. Az viszont biztos, hogy a probléma egyre csak nő az évente megtermelt 400 millió tonnányi műanyagnak köszönhetően. Ha mától nem készülne semmi műanyagból, akkor is 5 milliárd tonnányi tárgy venne körül bennünket, melyek fokozatosan bomlanak le olyan apró kis részecskékre, melyeket észrevenni vagy begyűjteni már lehetetlen.

Bejuthatnak a sejtekbe

A mikroműanyagok okozta veszélynek sok arca van. A legkisebb darabok a sejtekbe jutva idegen anyagként irritálhatják azokat, lerakódhatnak a tüdőben és a légutakban, károsítva azokat. A nagyobb darabok toxicitásuk révén jelenthetnek veszélyt, mely a hormonrendszer működésére hathat ki. Az állatok szennyező anyagokat is elfogyaszthatnak a műanyagokkal, aminek hatása egyelőre még nem ismert. Ami viszont biztos, hogy ha egy állat táplálék helyett tápérték nélküli műanyagot eszik, amely aztán helyet foglal a gyomrában, nem eszik majd elég élelmet a túléléshez.

Humán kutatások egyelőre nem készültek még a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásának megismerésére, legfeljebb szöveteket tettek ki ezek hatásának, illetve állatkísérletek zajlottak már. Az egerek beleiben gyulladást okozott a mikroműanyagok fogyasztása.

A nagy kérdés az, hogy a szervezetben felhalmozódhatnak-e a műanyagok: ezt a kérdést még vizsgálni kell.

Tehetünk ellene

Az ugyanakkor biztos, hogy tehetünk az ellen, hogy nagy mennyiségben fogyasszunk mikroműanyagot: ne műanyag edényben melegítsük ételünket mikrosütőben, a tápszert pedig üvegben készítsük el, vagy a sterilizált cumisüvegeket öblítsük ki hideg vízzel, hogy a hő hatására leváló mikroműanyagokat kimossuk belőlük.

A kutatók egyelőre úgy vélik, a természetben található mikroműanyagok mennyisége nem érte el azt a határt, hogy komolyan veszélyeztesse az emberek egészségét, de egyre több műanyag kerül környezetünkbe. A 2016-os mennyiséghez képest 2040-re megduplázódik majd a műanyaghulladék súlya, 380 millió tonnányira. Ebből 10 millió tonna már mikroműanyag lesz ekkorra. A legtöbbet azzal tehetjük saját egészségünkért is, ha kevesebb műanyagot használunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×