Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: újabb megállapítás a vércsoportok jelentőségéről

A pandémia kezdetén terjedt az a nézet, hogy a nullás vércsoportúak kevésbé fogékonyak a fertőzésre, míg az A-s vércsoportúak jobban: most egy 108 ezres mintán végzett vizsgálat kimutatta, hogy nincs ilyen összefüggés.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói állapították meg azt, hogy vércsoporttól független, elkapjuk-e a betegséget és annak milyen kimenetele lesz esetünkben. Amesh Adalja vezető kutató szerint ez a nagy mintán végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a vércsoportunknak nincs hatása arra, elkapjuk-e a vírust, vagy hogy az súlyosabb vagy enyhébb lefolyással okoz megbetegedést – írja a MedicalXpress.

A pandémia kezdeti időszakában terjedő teória hátterében kínai adatok állnak, amelyeket később spanyol és olasz kutatások is alátámasztottak. Dán és amerikai kutatások ugyanakkor vegyes és az eredeti feltételezést meg nem erősítő eredményeket hoztak a témában, ezért Jeffrey Anderson vezetésével vizsgálták meg több tízezer, az Intermountain Healthcare gondozásában álló páciens adatait három amerikai államban. Közülük 24 kórházban kezelt közel 11 500 betegnek volt pozitív koronavírustesztje, de nem találtak semmilyen összefüggést a megbetegedések és a vércsoportok között.

A Mount Sinai kórház epidemiológusa, Aaron Glatt a kutatás kapcsán úgy nyilatkozott: eddig is úgy vélte, a vércsoportok és a megbetegedés esetleges összefüggése sok hűhő semmiért.

"Sosem tűnt olyan szignifikánsnak az összefüggés, amitől egyeseknek félnie, másoknak pedig megnyugodnia kellett volna a vércsoportjuk miatt"

– fogalmazott. A korreláció nem jelent automatikusan ok-okozati összefüggést: másképp fogalmazva az, hogy két jelenséget összeköt a statisztika, még nem azt jelenti, hogy egyik okozza a másikat.

"Ha az ember elég hosszasan vizsgál bizonyos dolgokat, elé kerülnek mindenféle, vegyes tények, amelyek vagy összefüggnek, vagy nem. A változók közül egyesek a várcsoportokra kezdtek el figyelni, úgy vették észre, hogy bizonyos vércsoportokba tartozó emberek esetében rosszabb a betegség lefolyása. Az egyes kutatások eredményei ellentmondtak egymásnak, ami arra mutatott rá, hogy nincs valós összefüggés" – fogalmazott.

"Ez a kutatás most pontot tesz az ügy végére, amiből soha nem is kellett volna ügyet csinálni"

- zárta le.

A vércsoportok és egyes betegségek összefüggéseit régóta kutatják. Az összefüggést nem találták meg ugyan, de úgy tűnik, hogy a nullás vércsoportúak a rotavírus-, a luesz- és a malária-, az AB-sek pedig a kolerafertőzéssel szemben védettebbek más vércsoportúaknál. Az AB vércsoportúak esetében nagyobb az esély a szívbetegségere, de sokkal kisebb a a vérrögök kialakulására és a trombózisra. Az életvitelnek azonban jóval nagyobb hatása van ezekre a betegségekre, mint a vércsoportnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×