Infostart.hu
eur:
362.71
usd:
314.37
bux:
150536.81
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: újabb megállapítás a vércsoportok jelentőségéről

A pandémia kezdetén terjedt az a nézet, hogy a nullás vércsoportúak kevésbé fogékonyak a fertőzésre, míg az A-s vércsoportúak jobban: most egy 108 ezres mintán végzett vizsgálat kimutatta, hogy nincs ilyen összefüggés.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói állapították meg azt, hogy vércsoporttól független, elkapjuk-e a betegséget és annak milyen kimenetele lesz esetünkben. Amesh Adalja vezető kutató szerint ez a nagy mintán végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a vércsoportunknak nincs hatása arra, elkapjuk-e a vírust, vagy hogy az súlyosabb vagy enyhébb lefolyással okoz megbetegedést – írja a MedicalXpress.

A pandémia kezdeti időszakában terjedő teória hátterében kínai adatok állnak, amelyeket később spanyol és olasz kutatások is alátámasztottak. Dán és amerikai kutatások ugyanakkor vegyes és az eredeti feltételezést meg nem erősítő eredményeket hoztak a témában, ezért Jeffrey Anderson vezetésével vizsgálták meg több tízezer, az Intermountain Healthcare gondozásában álló páciens adatait három amerikai államban. Közülük 24 kórházban kezelt közel 11 500 betegnek volt pozitív koronavírustesztje, de nem találtak semmilyen összefüggést a megbetegedések és a vércsoportok között.

A Mount Sinai kórház epidemiológusa, Aaron Glatt a kutatás kapcsán úgy nyilatkozott: eddig is úgy vélte, a vércsoportok és a megbetegedés esetleges összefüggése sok hűhő semmiért.

"Sosem tűnt olyan szignifikánsnak az összefüggés, amitől egyeseknek félnie, másoknak pedig megnyugodnia kellett volna a vércsoportjuk miatt"

– fogalmazott. A korreláció nem jelent automatikusan ok-okozati összefüggést: másképp fogalmazva az, hogy két jelenséget összeköt a statisztika, még nem azt jelenti, hogy egyik okozza a másikat.

"Ha az ember elég hosszasan vizsgál bizonyos dolgokat, elé kerülnek mindenféle, vegyes tények, amelyek vagy összefüggnek, vagy nem. A változók közül egyesek a várcsoportokra kezdtek el figyelni, úgy vették észre, hogy bizonyos vércsoportokba tartozó emberek esetében rosszabb a betegség lefolyása. Az egyes kutatások eredményei ellentmondtak egymásnak, ami arra mutatott rá, hogy nincs valós összefüggés" – fogalmazott.

"Ez a kutatás most pontot tesz az ügy végére, amiből soha nem is kellett volna ügyet csinálni"

- zárta le.

A vércsoportok és egyes betegségek összefüggéseit régóta kutatják. Az összefüggést nem találták meg ugyan, de úgy tűnik, hogy a nullás vércsoportúak a rotavírus-, a luesz- és a malária-, az AB-sek pedig a kolerafertőzéssel szemben védettebbek más vércsoportúaknál. Az AB vércsoportúak esetében nagyobb az esély a szívbetegségere, de sokkal kisebb a a vérrögök kialakulására és a trombózisra. Az életvitelnek azonban jóval nagyobb hatása van ezekre a betegségekre, mint a vércsoportnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Kórházi fertőzések: pár héten belül megnézhetjük az adatokat

Ősztől nyilvánossá válhatnak a magyar kórházak fertőzési adatai: intézményenként lehet megnézni, milyen gyakran fordulnak elő, milyen kórokozók miatt, és egyes esetekben mennyire ellenállók az antibiotikumoknak. A nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történne, szeptember 1-jétől jönne az első kör.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Átvágtak két sarkantyút a Dunán, kisebb ideiglenes szigetek is létrejöttek Budapest felett

Átvágtak két sarkantyút a Dunán, kisebb ideiglenes szigetek is létrejöttek Budapest felett

Befejeződött két dunai sarkantyú átvágása Sződliget térségében egy európai uniós kutatási program részeként, amely azt vizsgálja, hogyan lehet a hajózás érdekében erősen szabályozott Dunán természetesebb élőhelyeket visszaállítani. A beavatkozás során a kőből épített sarkantyúk part felőli végét nyitották meg, így a főmedernél nyugodtabb, de folyamatosan átöblített mellékáramlás jöhet létre, amely kedvezőbb feltételeket biztosít halaknak és kétéltűeknek. Kisebb ideiglenes szigetek is létrejöttek ezzel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×