INFORÁDIÓ
2021. április 10. szombat
Zsolt

vízminőség

növényzet

mate

simon szabina

Csónak a nádasban Fonyód közelében 2019. november 22-én.

Nem csak a mesterséges szennyezés változtatja meg az élővizek minőségét

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának munkatársai is.

Az élővizek minőségét illetően nem pusztán a mesterséges szennyezésre, tehát mondjuk a gyógyszermaradványok vagy az olajszennyezés okozta terhelésre, hanem a jelen lévő növényzet miatti háttérterhelésre is figyelemmel kell lenni – mondta Simon Szabina doktorandusz. A MATE Georgikon Campusának munkatársai a különféle vízi ökoszisztémák egyik központi folyamatára, az avarlebomlásra fókuszál, hiszen ennek intenzitása a tápanyagok körfogásában alapvető szerepet játszik, tehát hatással van az ökoszisztéma egészére.

Bár a kísérlet még nem zárult le, az előzetes adatokból megállapítható, hogy az avarlebontás az általuk vizsgált különböző hőmérsékletű víztestekben eltérően alakul, ahogyan a különböző vízkémiai változók is kisebb-nagyobb különbséget okoznak. Természetesen az eltérés növényfajonként és növényszervenként is mutatkozik.

A vizsgálatok során úgynevezett avarzsákos módszert alkalmaztak. Ennek lényege, hogy a növényi részeket a kihelyezést megelőző két hétben, levélhulláskor, tehát ősszel begyűjtötték, majd a tömegállandóságig szárították laboratóriumban. Az így keletkezett vizsgálati anyagból 10-10 grammot töltöttek 15x15 centiméteres, 3 milliméteres lyukátmérőjű avarzsákokba, amiket később nagyjából 1 méteres víztestekbe helyeztek, biztosítva az állandó vízborítást.

Simon Szabina az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért,

a vizek minőségét illetően elsősorban az invazív növények jelenthetnek problémát, köztük például a szolidágó,

amely egyre több vízparton üti fel a fejét, míg a közönséges nád és a gyékény például pozitív hatással lehet, ahogyan a Balatonban elterjed érdes tócsagaz és füzéres süllőhínár.

A 2015-ben indult kísérlet végső konklúziója, hogy a különböző hőmérsékletű víztestekben az avarlebomlás folyamata eltérően alakul, mind a sebességét, mind pedig a tápelemek kioldását illetően – fogalmazott a doktorandusz.

Nyitókép: MTI/Varga György

Kapcsolódó hang

Vízminőség – Simon Szabina doktorandusz
 
A címlapról ajánljuk

Nagy tűz volt Budapesten

Teljes terjedelmében égett egy földszinti lakás egy Dob utcai társasházban, Budapest VII. kerületében....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018