A vizsgálat a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program keretében valósult meg, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) vezetésével és az akkor még Szent István Egyetem, ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részvételével. A kutatás célja a főváros térségében található kisvízfolyásokban és a Dunban található mikroszennyezők, alapvetően a gyógyszerhatóanyag-maradványok felmérése volt. Hasonló jellegű vizsgálatokra Magyarországon korábban még nem került sor.

A vizsgálat eredményéről az egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársa az InfoRádiónak elmondta, az említett vizekben mért

gyógyszermaradványok koncentrációja viszonylag alacsony,

általában nem haladják meg a nanogramm per liter mennyiséget, ugyanakkor számos fajtája van jelen: összesen 54-félét mutatak ki. Ennél azonban lényegesen hosszabb volt a projekt egésze során kimutatott hatóanyagok listája – tette hozzá Staszny Ádám.

A maradványok között megtalálhatók a fájdalomcsillapítóktól kezdve a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek hatóanyagán át a különféle hormonkészítményekig minden, még az állatok kezelésére használt gyógyszerek is. Ezek a legnagyobb mennyiségben azért kerülnek az élővizekbe, mert a jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiák nem alkalmasak arra, hogy ezeket az apró molekulákat kiszűrjék.

Staszny Ádám hozzátette: az egyes gyógyszerek forgalomba hozatalát számos, szigorú szabályokhoz kötött vizsgálatoknak kell megelőznie. Köztük az úgynevezett nem célszervezetekre vonatkozó hatásukat illetően is, ennek keretében mindenféle élőlényeket vizsgálnak, többek között halakat is. Mindezzel csak az a probléma – fűzte hozzá a szakember –, hogy az adott molekulát, hatóanyagot csupán rövid, egy-két generáción keresztül vizsgálják egy bizonyos koncentrációgörbe mentén, miközben

a kisvízfolyásokban számtalan ilyen maradvány található.

De persze egy több mint félszáz hatóanyagból származó mixnek ökotoxikológiai módszerekkel történő letesztelése gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

Sajnos a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói vizsgálata pedig talált hatást, tehát egyértelműen befolyásolja a vízi élőlények életét az, amit vizekbe engedünk – mondta a szakember.

Többek között alakbeli változást mutattak ki a halak pikkelyében.

„A módszert úgy kell elképzelni, mint a különféle amerikai filmekben az arcfelismerést: bizonyos jól meghatározható pontokat vesz fel az ember az adott digitális képen, és az eltérések megmutatják, van-e különbség az alakban.”