eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Friss jelentés: őrült módon pusztítjuk a természet erőforrásait

Extrém mértékű kockázatot jelent, ha nem számolunk a természet erőforrásainak kimerülésével, figyelmeztet egy friss tanulmány.

Az emberiség fejlődése elpusztítja az ökoszisztémát, holott az biztosít az emberiség számára vizet, élelmet és levegőt, vélekedik Partha Dasgupta, a Cambridge Egyetem közgazdásza, egy frissen megjelent, mérföldkövet jelentő elemzés szerzője. A termelési, fogyasztási, gazdasági szokások mellett annak is meg kellene változnia, amit gyermekeinknek tanítunk, vélekedik a szakértő, akit a The Guardian cikke idéz a hatszáz oldalas tanulmány kapcsán. Az elemzés elkészültét a brit kincstár támogatta: ez volt az első alkalom, hogy hasonló szervezet finanszírozott kutatást a természet közgazdaságtani fontosságával kapcsolatban.

Pusztítjuk a természetet

Az anyag szerint 1994 és 2014 között negyven százalékot zuhant az egy főre eső természeti tőke mennyisége, ezért az ENSZ idén rendezendő, biodiverzitásról és klímaváltozásról szóló konferenciáin fontos lenne, hogy a nemzetközi közösség teljesen átgondolja a természet megközelítését.

"A természet az otthonunk. A jó közgazdaságtan megkövetelné, hogy jobban kezeljük ezt az erőforrást ”- mondta Dasgupta. „Az igazán fenntartható gazdasági növekedés és fejlődés azt jelenti, hogy felismerjük: hosszú távú jólétünk a természeti javak és szolgáltatások iránti igényünk újragondolásán alapul, figyelembe véve azt, mennyit tud ebből a természet kielégíteni. Ez azt is jelenti, hogy a természettel való interakcióink hatásaira is figyelünk. A koronavírus megmutatta, mi történhet, ha ezt nem tesszük meg" - tette hozzá.

Az elemzés előszavát jegyző David Attenborough elmondhatatlanul fontosnak tartja az abban leírtakat.

"Ha továbbra is ennyi kárt okozunk, egész ökoszisztémák fognak összeomlani. Ez valós kockázat.

Az elemzés a biológiai sokféleséget helyezi a közgazdaságtan középpontjába: megmutatja, hogyan segíthetünk a természeti világ megmentésében az utolsó pillanatban - és ezzel menthetjük meg önmagunkat is" - fogalmazott.

Eltűnő fajok és élőhelyek

Az ember az élővilágra gyakorolt hatása tagadhatatlan: 1970 óta 68 százalékkal esett vissza az állatállomány nagysága, állandóak az erdőirtások, szakértők szerint a hatodik tömeges fajkihalás zajlik jelenleg. A világ emlőseinek mindössze 4 százaléka el szabadon.

Dasgupta jelentésében azzal az ötlettel állt elő, hogy az országok GDP-jének számításába ezentúl az általuk elpusztított természeti erőforrásokat is kalkulálják bele negatív előjellel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánok és az esőerdők megóvását a globális közjó érdekében priorizálja az emberiség. A szegényebb országok pénzt kaphatnának ezek megtartásáért cserébe, a túlhalászásért pedig fizetniük kellene azoknak, akik elkövetik azt. Jelenleg a kormányok a természet károsításáért többet fizetnek, mint a védelméért.

Gazdasági üggyé is válhat a természet

"A Dasgupta-jelentés azt mutatja, hogy gyorsan fogy a természeti tőke, aminek meg fogjuk fizetni az árát" - mondja Lord Stern, a London School of Economics professzora. "A tendenciák megfordítása azonnali cselekvést igényel, ennek jelentősen kevesebb költsége lenne, mint ha tovább késlekedünk" - tette hozzá.

Egy 2019-es ENSZ-jelentés a biodiverzitásról megállapította, hogy a társadalmat veszélyezteti a Föld természetes életfenntartó rendszereinek gyorsuló hanyatlása:

milliónyi faj áll a kihalás szélén

és a természetes élőhelyek fele pusztult el.

Bob Watson, ennek a jelentésnek a szerzője fontosnak tartja, hogy a Gasgupta-jelentést nem természetvédelmi, hanem pénzügyi szerv készíttette, így talán az ügy egyre inkább gazdasági témává is válik.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített oszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×