Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
328.25
bux:
141682.88
2026. október 7. szerda Amália
Repülőgép érkezik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ferihegyi 2-es leszállópályájára a főváros XVIII. kerületében. Előtérben balra a leszállópálya bevezető fénysora. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Jászai Csaba

Olcsó és egyszerű megoldással rengeteg üzemanyagot spórolhatnának a repülőgépek

Üzemanyagot és időt takaríthat meg, valamint csökkentheti a károsanyag-kibocsátást, ha a transzatlanti járatok útvonalait úgy módosítják, hogy kihasználják a nagy magasságban lévő kedvezőbb szeleket.

A Readingi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy a New York és London között közlekedő járatok tavaly télen akár 16 százalékkal kevesebb üzemanyagot használtak volna fel, ha jobban kihasználják a nagy magasságban gyorsan áramló szeleket – írja az EurekAlert tudományos portál.

Az új műholdak hamarosan lehetővé teszik a transzatlanti járatok pontosabb követését, és azt, hogy biztonságos távolságot tartsanak egymástól. Ezáltal a légitársaságok rugalmasabban választhatják meg az útvonalakat, hogy pontosabban követhessék a kedvező hátszeleket és elkerüljék az ellenszelet. Ezzel a repülési szektor számára a technológia fejlesztésénél olcsóbb és közvetlenebb mód adódik a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

A transzatlanti járatok jelenlegi útvonalán a légitársaságok több üzemanyagot égetnek el, és több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyi szükséges lenne. Bár a szeleket valamilyen szinten figyelembe veszik az útvonalak tervezésénél,

a gépek üzemeltetési költségeinek csökkentése jelenleg nagyobb prioritást élvez, mint az üzemanyag-égetés és a szennyezés minimalizálása

– mondta Cathie Wells, a Readingi Egyetem matematikusa, a kutatás vezetője.

"A hatékonyabb repülőgépekre vagy a bioüzemanyagokra váltás jelentősen csökkentené a kibocsátást, de költséges lenne, és évtizedekbe telne a megvalósítása. A repülési útvonal egyszerű módosítása jóval olcsóbb és azonnali haszonnal járna. Ez nagyon fontos, mivel sürgősen csökkenteni kell a légi közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátást a klímaváltozás jövőbeli következményeinek csökkentése érdekében" – emelte ki Paul Williams, a Readingi Egyetem atmoszférakutatója, az eredményeket az Environmental Research Letters című tudományos lapban bemutató tanulmány társszerzője.

A kutatáshoz mintegy 35 ezer járatot elemeztek 2019. december 1. és 2020. február 29. között. A szakértők összehasonlították a London és New York közötti út során elhasznált üzemanyag mennyiségét az abban az időben lehetséges leggyorsabb útvonaléval, melynek során a gépek futóáramlatokon vagy azok környezetében repültek volna.

Az eredmények szerint a szelek jobb kihasználása mintegy 200 kilométerre elegendő üzemanyagot spórolt volna meg átlagosan repülésenként, ami a téli periódusban összesen 6,7 millió kilogrammnyi szén-dioxiddal csökkentette volna a kibocsátást.

A Londonból New Yorkba tartó járatokon ez átlagosan 1,7 százalékos, a keleti irányba, New Yorkból Londonba tartó járatokon 2,5 százalékos üzemanyag-spórolást jelentett volna.

A légiközlekedés jelenleg az ember okozta széndioxid-kibocsátás 2,4 százalékáért felel, és az arány folyamatosan növekszik.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×