Az Ecology and Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szamárpingvinfajok egyedei alakra és méretre csak kicsit, DNS-ük alapján azonban egyértelműen különböznek egymástól – olvasható a BBC hírportálján.

Az elmúlt több százezer év alatt a szamárpingvinek populációi olyannyira elszigetelődtek egymástól, hogy már nem keverednek, noha könnyedén le tudnák küzdeni az őket szétválasztó távolságokat.

A szakemberek szerint

az elszigetelődés miatt a déli félteke négy különböző szélességi fokán élő négy fajba kellene sorolni őket.

A kutatók az Atlanti-óceán déli részén fekvő Falkland-szigeteken és Déli-Georgián, az Antarktiszi-félszigettől északra lévő Déli-Shetland-szigeteken, valamint az Indiai-óceán déli medencéjében elhelyezkedő Kerguelen-szigeteken élő szamárpingvinek genetikai összetételét vizsgálták meg. Az adatokat kiegészítették a négy faj múzeumokban őrzött példányain végzett mérésekkel.

A szamárpingvineket jelenleg két alfajba sorolják. A négy külön fajként való hivatalos elismerésükhöz egy nemzetközi tudósokból álló bizottság jóváhagyására van szükség.

A szamárpingvinek négy fajba sorolásával

18-ról 21-re nőne az ismert pingvinfajok száma.

A pingvineknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük a vadonban, köztük a műanyagszennyezéssel, a túlhalászattal és a klímaváltozással. A szamárpingvinek viszonylag jól viselik az éghajlatváltozást, ám a kutatók szerint vannak olyan populációik, amelyeket évtizedek óta nem követnek nyomon.

A szamárpingvinek száma emelkedik az Antarktiszi-félszigeten, míg a környező szigetek egy részén csökken.

„A szamárpingvinek egyedszáma jelenleg egészen stabil, ugyanakkor vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az északi populációk egyre délebbre vonulnak, ahogy az éghajlat melegszik, ezért muszáj figyelemmel követnünk őket” – mondta Jane Younger, a Bath-i Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa.