eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Lesznek tiltott zónák a Holdon - új szabályok

A NASA új szabályai megtiltják a harcot és a szemetelést a Holdon, és az olyan történelmi helyszíneket is el kell kerülniük a kísérőbolygóra lépő űrhajósoknak, mint az Apolló-11 egykori bázisa.

Az amerikai űrhivatal nyilvánosságra hozta új irányelveit az Artemis holdraszállási programmal kapcsolatban. A szabályok az 1967-es világűrszerződésen és más megállapodásokon alapulnak. Az úgynevezett Artemis-egyezséget eddig nyolc ország írta alá.

Az alapító tagok között szerepel az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Luxemburg, az Egyesül Arab Emírségek és Nagy-Britannia. Jim Bridenstine, a NATO igazgatója azonban arra számít, hogy további országok is csatlakoznak majd.

A NASA tervei szerint 2024-ben szállhatnának le ismét űrhajósok a Holdon.

Bridenstine hangsúlyozta, hogy a világűrkutatás történetének legnagyobb szabású koalíciója jöhet létre, ami egyúttal a jövőbeli Mars-expedíciók útját is kikövezheti.

Mike Gold, a NASA nemzetközi és ügynökségek közötti kapcsolatokért felelős főnöke szerint "nemcsak az fontos, hogy űrhajósaink eljussanak a Holdra, hanem az is, hogy magunkkal vigyük oda az értékeinket is".

Az első számú szabály szerint mindenkinek békével kell érkeznie. A titkolózás tilos, minden felbocsátott objektumot azonosítani és regisztrálni kell. Minden tag egyetért abban, hogy űrhajós vészhelyzet esetén segítséget nyújtson. Az űrben használt rendszereknek univerzálisnak kell lenniük, minden felszerelésnek kompatibilisnek kell lennie, és a tudományos adatokat meg kell osztani egymással.

A történelmi helyszíneket meg kell óvni, és bármilyen keletkező űrszemetet megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

A holdjárók és más űreszközök küldetését nem veszélyeztetheti, hogy mások túl közel kerülnek hozzájuk.

A szabályok megszegőit távozásra szólítják fel - hangsúlyozta Bridenstine.

Mindeddig csak az Egyesült Államok küldött embert a Holdra: 1969 és 1972 között 12 amerikai űrhajós járt az égitesten.

Oroszország egyelőre kívülről szemléli a fejleményeket. Dmitrij Rogozin, az orosz űrhivatal vezetője hétfőn egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson arról beszélt, hogy az Artemis-program túlságosan Amerika-központú, és ő inkább a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló együttműködési modellt részesítene előnyben.

Az űrkutatásban szintén élen járó Kína teljesen kimaradt az egyezményből. A NASA ugyanis, legalábbis egyelőre, semmiféle kétoldalú megállapodást nem köthet az ázsiai országgal.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×