Német virológusok 9 beteget vizsgáltak, ami bár rendkívül kis szám, mégis fontos tanulságokat szolgáltat – írja Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa. Fiatal és középkorú betegekről van szó, akik enyhe vagy influenzaszerű tüneteket produkáltak.

A virológus szerint a legfontosabb megállapítások:

• Első tünetek között szerepel a köhögés, láz, ízlés és szaglás ideiglenes elvesztése – markánsan kirajzolódik a tünetmentes/enyhe tünetes megbetegedés gyakorisága is. Így nem feltétlenül kell észrevehető tünetekkel rendelkeznünk, hogy terjesztők legyünk.
• A vírus a betegség első hetében hatékonyan és nagy mennyiségben replikálódott a felső légutakban – nem feltétlenül szükséges köhögni vagy tüsszenteni, a nagy mennyiségű vírust egyszerű beszéd közben a szájüregből kijutó apró nyálcseppekkel is szétszórhatjuk. Mindenki számára illendő valamilyen arcmaszk viselése, sebészi maszk kiváló erre a célra, az felfogja a szánkból szóródó nyálcseppeket.
• A vírus RNS kimutatása (PCR teszt) és a fertőző vírusok száma nem egyenesen arányos – a betegség kezdete után 10-20 napig ürül virális RNS, ám a fertőzőképesség elmúlt a tünetek megjelenése utáni 8. napon. Így diagnosztikai szemmel még pozitív beteg, javaslataik alapján, amennyiben a kórházi ellátás is túlterhelt, hazaengedhető otthoni karanténba.
• A vírus RNS kimutatható volt a székletmintákban is, habár fertőző vírust nem sikerült kimutatni – egyelőre kizárható a SARS-hoz hasonló emésztőrendszeri terjedés, bár erre vonatkozó adatból egyelőre kevés van.
• A vírus elleni antitestek megjelenése 5 és 14 nap között zajlott le – ez a gyorstesztekre vonatkozóan rendkívül fontos információt jelent, hiszen a vírus ürül a szervezetéből, ám a gyorsteszt által a vérből kimutatott antitestválasz csak a betegség 5. és 14. napja között jelenik meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!