A kagylók természetes vízszűrő képességükkel bármilyen természetes vízben élve képesek ülepíthetővé alakítani a lebegőanyag formában lévő, és ezért kevésbé leválasztható szennyező anyagokat - mondta az InfoRádiónak a fejlesztésük kiindulópontjául szolgáló jelenségről Sándor Dániel környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmérnök.
A tisztítási folyamatot az emésztésük és a légzésük segíti. A kagylók táplálkozása során ugyanis a szennyezőanyagok végigmennek az állat emésztőcsatornáján, és az ürülékkel együtt ülepíthető formában távoznak. Lélegzésük és táplálkozása során továbbá a kopoltyújukon összegyűlik (egy bizonyos mérethatár felett) minden, a vízben lebegő anyag összegyűlik. Ezt az állatok összepöndörítik, így szintén ülepíthetővé teszik.
E természetes folyamatokat használják ki a kutatók azzal, hogy
a víztisztító rendszer gyakorlatilag egy vízben úszó sziget, amelyben nagy mennyiségű kagylót helyeznek el ketrecekben,
úgy, hogy a vizet át tudják rajtuk juttatni, hogy minél intenzívebb víztisztításra legyenek képesek. A kagylók által átalakított lebegő anyagokat leülepítik és eltávolítják a rendszerből.
A kagylók mennyiségét úgy méretezik, hogy egy szennyezett vagy eutróf állóvíz ökológiai egyensúlyát visszaállíthassák. Mivel egy kagyló tartási körülményektől függően nagyjából 3-7 deciliternyi vizet szűr meg óránként, ezért
egy egyhektáros, négy méter mély tó esetében nagyjából két tonna kagyló 2,5-3 hónap alatt forgatja meg a teljes vízmennyiséget.
Az állatokat elsősorban a nyári hónapokban kell használni, ilyenkor folyamatosan szűrik és tisztítják a vizet, hogy ne indulhasson be az eutrofizáció - magyarázta Sándor Dániel.
Édesvízi kagylók nagy tömegben való tartására kevés nemzetközi példa van, de ilyen, komplex feladatot ellátó úszómű eddig sehol a világon nem készült. A kagylósziget ugyanis nemcsak szűri a vizet, de a víz minőségének romlását is képes előrejelezni a korai változások alapján.
A rendszer napenergiával működik. A fejlesztők a kagylók szaporítására is kidolgoztak egy eljárást, ami olcsóbb azok összegyűjtésénél a természetes folyóvizekből.
A fejlesztés elsősorban a vegyi szennyezés kiszűrésére szolgál, álló- és folyóvizekben.
Egy horgásztó esetében már megérheti ilyen kagylótelep elhelyezése, ha a vize eutróf, vagyis tápanyagban gazdag, de bányatavakba, rekreációs célú tavakba is érdemes lehet telepíteni. Olyan vizek esetén is érdemes megfontolni a kagylós víztisztítást, amelyeknél magas a diffúz nitrogén-foszfor-szennyezés például a mezőgazdasági tevékenység miatt. Használható még holtágaknál, amelyeknél kevés a vízcsere és szintén eutrofizációra hajlamosak, valamint például golfpálya-tavaknál, ahol alapvetően a látvány számít, ezért nem szerencsés az algák elszaporodása és a zavarosodás.
A prototípus megalkotásához csaknem egy milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a cég, ami a projekt teljes költségvetésének a 70 százalékát tette ki; a fennmaradó részt önerőből finanszírozták.
A kagylószigetes rendszert jelenleg egy csongrádi bányatónál tesztelik, de már a gyártási tervek is rendelkezésre állnak.