Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
308.93
bux:
137256.8
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Pixabay.com

Alaposan fel kellett hizlalni a kis lényt, hogy szélnek ereszthessék

Az Ausztráliában partra vetődött pingvint 2 hónapon át nevelgették, majd Victoria állam egyik strandján visszaadták a természetnek, biztos, ami biztos, egy chippel.

Felerősítettek és visszahelyeztek a vadonba egy Ausztráliában partra vetődött pingvint, amely mintegy 250 kilométeres kimerítő utat tett meg szülőhelyétől, Új-Zélandtól.

A fjordlandi, más néven szélescsőrű pingvint Melbourne-től délre, a Lorne nevű üdülőhely sziklás tengerpartján fedezték fel pár hónapja. A melbourne-i állatkert gondjaiba vette

a félméteres madarat, amely olyan elcsigázott és alultáplált volt, hogy csak fokozatosan lehetett újra hozzászoktatni a táplálékhoz és a folyadékhoz.

Miután sikerült felerősíteni, apránként hozzászoktatták a tengervízhez is, hogy megerősödjenek az izmai is.

A viszontagságos utat megtett tengeri madarat

két hónapig tartó lábadozás

után szerdán, a Victoria állam partjainál fekvő Phillip Island egyik strandján tették ki újra a szabad természetbe egy mikrochippel ellátva, hogy követni tudják a mozgását.

"Kemény az élet az óceánon, de reméljük, hogy megtalálja az utat vissza Új-Zélandra, és kicsinyei születnek majd" - mondta az állatkert főállatorvosa, Michael Lynch.

A szélescsőrű pingvinek arról ismertek, hogy táplálék után kutatva képesek nagyon hosszú távolságokat megtenni a tengeren.

Néha olyan sokáig tartózkodnak a vízben, hogy kagylók telepednek meg rajtuk.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×