A tudósokat megdöbbentette, hogy az előrejelzésekhez képest 70 évvel korábban kezdett felolvadni Kanada északi-sarkköri vidékének permafrosztja, vagyis az állandóan fagyott talaja. A fairbanksi Alaszkai Egyetem kutatói expedíciójukon döbbentek rá, hogy a szokatlanul forró nyár milyen gyorsan megpuhította a föld alatti gigászi jégtömbök felső rétegeit, amelyek évezredeken át fagyottak voltak.
"Ez azt jelzi, hogy a klíma melegebb ma, mint az elmúlt ötezer évben bármikor" – mondta telefonon a Reutersnak Vladimir E. Romanovsky, az egyetem geofizikai tanszékének professzora. Kutatásuk eredményeit a Geophysical Research Letters szaklap aktuális száma közölte.
A tanulmány azokon az adatokon alapult, amelyeket Romanovsky és kollégái 2016-ban a területen tett utolsó expedíciójuk óta elemeznek.
A kutatócsoport repülővel szállt a településektől távoli vidékek fölé, meglátogatták a hidegháború korának egy elhagyott radarállomását is, mely több mint 300 kilométerre található a legközelebbi falutól.
Elmondták, hogy
a táj felismerhetetlenül megváltozott, mióta – nagyjából egy évtizeddel korábban – először találkoztak vele.
A talajon dombocskák láthatók, köztük kis tavak, úgynevezett termokarsztok, melyek a permafroszt olvadásakor a felszín beroskadásával keletkeztek, a hajdan ritkás növényzet az állandó széltől védett helyeken burjánzásnak indult.
"Nagyon valószínű, hogy a jelenség sokkal nagyobb területen uralkodott el, ez lesz a következő, amit kutatni fogunk" – mondta Louise Farquharson, a tanulmány másik szerzője.
A tudósokat azért aggasztja a permafroszt stabilitása, mert
a gyors olvadás nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mely tovább gyorsítja a globális felmelegedést.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljei alapján még ha a 2015-ös párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint csökkentenék is az üvegházhatású gázok kibocsátását, a világ akkor is távol lenne attól, hogy a globális felmelegedés ilyen öngerjesztő folyamatai által elszabadított hőmérsékletemelkedést meg tudná fékezni.
