A vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy Fehér Tibor és kollégái pár évvel ezelőtt olyan génaltípust találtak, ami a magyarok és az obi-ugorok között összefüggést mutat – mondta az InfoRádiónak Klima László régész, nyelvész. Az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője hozzátette: a további kutatásokban észt tudósok adatbázisára támaszkodtak. A paleogenetikai kutatásokban ugyanis az észt kutatóknak kiemelkedő szerepe van, sokféle genetikai mintával rendelkeznek.

A mostani kutatás eredményei szerint egy génaltípus, ami a magyaroknál kis mértékben volt meg, az uráli és nyugat-szibériai területen gyakrabban, főleg obi ugor, baskír és tatár mintákban, tehát finnugor és török nyelvű népeknél is. A Kárpát-medence körzetében ez nincs meg, így a magyarok ezen géntípusa az említett területről származhat.

A szakértő kiemelte:

a baskír és a tatár nép magába olvasztotta azt a magyarságot, amely a honfoglaláskor nem jött be a Kárpát-medencébe.

Fontos fejlemény még, hogy a székelyek között is gyakori ez az altípus. A történelemtudomány nagy rejtélye a népcsoport kun hagyományát, illetve az, hogy a krónikák azon állítását, miszerint ők már a honfoglalás előtt a térségben tartózkodtak, megkérdőjelezi. „Ez a genetikai vizsgálat nem zárja ki ezt a lehetőséget” – hangsúlyozta Klima László, hozzátéve: megerősödött az az elképzelés, hogy a székelység nem török nyelvű csoport volt.